Az amerikai-orosz Shuttle-Mir
A Shuttle-Mir program (7. rész): Az Endeavour és a Discovery is csatlakozik - 2003.07.09.
A program az eredeti tervekhez képest további két repüléssel bővült. Michael Foale-t David Wolf, őt pedig Andy Thomas váltotta a Mir fedélzetén. Az utolsó Shuttle-Mir összekapcsolódásnak pedig résztvevője lett a szovjet-orosz űrhajózás egyik nagy alakja, Valerij Rjumin is.

Az amerikai-orosz Shuttle-Mir
A Shuttle-Mir program (6. rész): Hosszú idejű repülések, tűz, ütközés - 2003.07.03.
A NASA és az RKA eredetileg hét Shuttle-Mir összekapcsolódást, és öt hosszú idejű amerikai űrrepülést tervezett végrehajtani a program keretében. Sorozatunk mostani részében szót ejtünk a harmadik, negyedik, és ötödik amerikai Mir-lakóról, valamint bemutatjuk, milyen problémákat kellett elhárítani a legénységeknek 1997-ben.

Az amerikai-orosz Shuttle-Mir
A Shuttle-Mir program (5. rész): Világrekord, amerikai rekord - 2003.06.30.
A harmadik Shuttle-Mir dokkoláshoz a NASA ismét az Atlantist indította, 1996 márciusában. Az űrrepülőgép Shannon Lucid amerikai űrhajósnőt vitte fél éves, rekord időtartamú űrutazásra.

Az amerikai-orosz Shuttle-Mir
A Shuttle-Mir program (4. rész): Az Atlantis modult visz a Mirhez - 2003.06.23.
Az amerikai űrrepülőgépeket egy űrállomás kiszolgálására, építőelemeinek Föld körüli pályára juttatására fejlesztették ki. Tervezői annak idején azonban aligha gondolták, hogy az első űrállomásmodul, amit pályára állítanak vele, orosz készítésű lesz, és orosz űrállomáshoz fog csatlakozni.

Az amerikai-orosz Shuttle-Mir
A Shuttle-Mir program (3. rész): A második nemzetközi összekapcsolódás - 2003.06.20.
Két orosz kozmonauta amerikai űrrepülőgépen tett látogatása után 1995-ben elérkezett az idő, hogy egy amerikai űrhajós is vendégeskedjen orosz űreszközön. Majd, szinte napra pontosan 20 évvel a történelmi (és politikai) jelentőségű Szojuz-Apollo program végrehajtása után, 1995 júniusában ismét összekapcsolódott egy orosz és egy amerikai űrjármű a Föld körüli pályán. A résztvevők ezúttal a Mir és az Atlantis voltak.

Az amerikai-orosz Shuttle-Mir
A Shuttle-Mir program (2. rész): 10 méterre a Mirtől - 2003.06.16.
1994 februárjában a Discovery és hattagú legénysége önálló repülést hajtott végre. A fedélzeten helyet kapott az első orosz űrhajós, aki amerikai űrrepülőgépen indult a világűrbe. A második hasonló repülésen a Discovery űrrandevút hajtott végre a Mir űrállomással.

Az amerikai-orosz Shuttle-Mir
5 éve történt: A Shuttle-Mir program vége (1. rész) - 2003.06.12.
1998. június 12-én a Discovery űrrepülőgép visszatért az STS-91 jelű űrrepüléséről. Ezzel az eseménnyel fejeződött be az előkészületekkel együtt 4 és fél évig tartó Shuttle-Mir program, ami hivatalosan a Nemzetközi Űrállomás építési munkálatainak első (előkészítő) része volt. Új sorozatunkban ezt a nagy figyelemmel kísért nemzetközi programot mutatjuk be.

Az amerikai-orosz Shuttle-Mir
Negyedszázada állt Föld körüli pályára a Szaljut-6 űrállomás (2. rész) - 2002.09.29.
25 éve annak, hogy 1977. szeptember 29-én a bajkonuri űrkikötőből elindították és pályára állt az első több éves élettartamra tervezett, ún. második generációs űrállomás, a Szaljut-6. Ezzel új fejezet nyílt az űrállomások történetében, s több, mint hat évvel az első Szaljut felbocsátása után technikai módosítások, fejlesztések után lehetővé vált, hogy emberek élhessenek és dolgozhassanak a világűrben hosszabb időn keresztül is. Kétrészes cikkünk előző részében az űrállomást és annak általános programját mutattuk be. Most, a második részben a Szaljut-6 hazai vonatkozásairól ejtünk szót.