A korábban tervezettnél 2,8 milliárd euróval kevesebbet szán az Európai Bizottság űrprogramokra a következő 7 éves ciklusban.
Az Európai Unió űrköltségvetésének oroszlánrészét a Copernicus földmegfigyelési program, valamint a Galileo és az EGNOS (European Geostationary Navigation Overlay Service) műholdas navigációs rendszer teszi ki. A 2018-as tervezésnél még mi is örömmel adtunk hírt róla, hogy az Európai Bizottság 16 milliárdos összeggel számol a 2021–2027 közötti uniós költségvetési ciklusra, ami közel 50%-os növekedést jelentett volna a most véget érő időszakhoz képest. Azóta voltak európai parlamenti választások, kicserélődött a Bizottság, a jelentős befizető britek kiléptek az unióból, és nem utolsósorban beütött a koronavírus-járvány is. A jelek szerint a megroggyant gazdaság talpra állítására szánt forrásokat részben az űralkalmazási programoktól vonták el – ami némileg furcsa, hiszen ezek maguk is közvetlenül a gazdaság fejlesztését szolgálják.
Mindenesetre az új tervszámok 13,2 milliárd eurót irányoznak elő az EU űrprogramjára. A teljes uniós költségvetés egyébként 1,8 billió eurós, felosztásáról négy napos kiélezett vitán döntöttek a tagállamok vezetői Brüsszelben. A 2021. január 1-jén életbe lépő költségvetés ugyanakkor még az Európai Parlament végső jóváhagyására vár.
Már májusban, amikor a gazdaságélénkítő csomagról tárgyaltak, a Bizottság néhány tagország nyomására 15,2 milliárdosra csökkentette az űrprogramok előirányzatát. A mostani végleges szám még ehhez képest is meglepően alacsony. A költségvetési tervben 8 milliárd jut az európai műholdas navigációs rendszerre és 4,81 milliárd a Copernicus programra. A fennmaradó 392 millióból kisebb programokat, például a biztonságos kormányzatközi műholdas távközlési kapcsolatok fejlesztését (GovSatCom) és az űrbiztonsági programot (space situational awareness, SSA) támogatják. Ez utóbbiak szembesülnek a legnagyobb mértékű megszorítással, utánuk a Copernicus, viszonylag a legjobban pedig a Galileo járt.
Ahogy az Űrvilág is megírta nemrég, a Copernicus műholdas szegmensének kiépítésével megbízott Európai Űrügynökség (ESA) hat új tervezett űreszköz fejlesztésével kapcsolatban bízott meg európai űripari konzorciumokat. A projektek előkészítésére biztosan lesz elegendő forrás, de a csökkenő EU-költségvetés fényében várhatóan csak 2021 második felében dől el, hogy a tényleges megépítésük és pályára állításuk milyen ütemben zajlik majd.
Kapcsolódó cikkek:
EU: 16 milliárd euró űrprogramokra
Több műhold a Copernicusnak
A Copernicus a médiában
Számít a pontosság: a Galileo előnyeiről
Kapcsolódó linkek:
Az Európai Bizottság megfaragta az űrköltségvetést (Space News)
Az Európai Űrügynökség június 25-én kiírta a pályázatot, amelynek révén a szervezet új vezetőjét keresik.
