Az ebben a konfigurációban először használt kínai hordozórakéta egy közelebbről nem részletezett célú technológiai kísérleti műholdat állított volna pályára.
Március 16-án, magyar idő szerint 14:34-kor startolt a Hajnan-szigeti Vencsang (Wenchang) űrközpontból a kínai Hosszú Menetelés-7 (CZ-7, LM-7) rakéta geostacionárius átmeneti pályára történő indításokhoz optimalizált CZ-7A (LM-7A) jelzésű változata. A hasznos teher egy „bizalmas” technológiai hold volt. Az indítás azonban kudarccal végződött, az okok kivizsgálását megkezdték. A kudarcot követő szűkszavú hivatalos közleményből semmi részletet nem lehetett megtudni. Talán a harmadik fokozattal lehetett a gond.
A Hosszú Menetelés-7-nek két változata létezik. Az alacsony Föld körüli pályára (LEO) indításokat végző CZ-7 kétfokozatú, starttömege 594 tonna, magassága 53,10 m és legnagyobb átmérője 3,35 m. A háromfokozatú CZ-7A rakétával űreszközöket geostacionárius átmeneti pályára (GTO) indítanak. Ennek adatai a korábbi sorrendben 573 t, 60,13 m és 3,35 m. A CZ-7 a LEO pályára 13,5 t tömeget, a CZ-7A pedig GTO pályára akár 7 t tömegű űreszközrendszert küldhet.
A viszonylag új – és alacsony Föld körüli pályára szánt – CZ-7 eddig mindössze kétszer repült. A rakéta első repülésére – több kisebb műholddal, illetve a második generációs kínai űrhajó parancsnoki-visszatérő fülkéjének kicsinyített másával (aerodinamikai tesztpéldányával) – még 2016 júniusában került sor, és az teljes sikerrel zárult. A CZ-7 Y2 rakéta (azaz a második példány) 2017. március közepén érkezett a vencsangi űrközpontba. Ezen a repülésen a hasznos teher az első (13 tonna induló tömegű, akár 6,5 tonna rakománnyal megpakolható és 3,5 méter legnagyobb átmérőjű) Tiencsou (Tianzhou) nehéz-teherűrhajó volt. 2017. április 20-án azután a rakéta rendben a már fent keringő Tienkung-2 (Tiangong-2) űrlaborhoz indította a teherűrhajót. Amennyiben megvalósul a 2020–2022 között megépítendő és folyamatosan lakott kínai modulűrállomás, a CZ-7 legfontosabb rakományai ezek az automatikus nehéz-teherűrhajók, illetve a jelenleg fejlesztés alatt álló második generációs, nehéz személyszállító űrhajók lesznek.
(Kép: China News Service / Qin Xian’an)
A rakéta hajtóművei az első fokozatban és a segédhajtóművekben (boosterekben) a Hosszú Menetelés-2F-ről ismerős, kerozinnal működő YF-100-asok. A második fokozat négy YF-115-öst rejt. A fenti két alacsony pályás indítás után ezúttal az első GTO (CZ-7A) indításra került sor. Ehhez a már ismert CZ-7 rakéta csúcsára még egy – 3 m átmérőjű, 18 200 kg üzemanyaggal feltöltött – harmadik fokozatot szereltek fel. Ebben két kriogén (LH2/LOX), 478 másodperc maximális égési idejű hajtómű (YF-75) dolgozik.
A mostani indítással a TJS-6 (XJY-6) technológiai műhold került volna pályára. A TJS műholdcsalád tagjai az elemzők szerint a rakétaindításokra figyelmeztető ún. korai előrejelző műholdak. A kudarcot követően egyelőre nem világos, milyen késedelmet szenvednek majd más kínai űrindítások. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Bemutatkozott Kína új rakétája
Úton a kínai teherűrhajó
Rejtélyes műhold startja Kínából (Asia Times)
A Hosszú Menetelés-7A sikertelen startja (nasaspaceflight.com)
Több mint két éves szünet után sikeresen startolt a legnagyobb kínai rakéta.
