A NASA ICESat–2 műholdja azt a dél-erdélyi tájat örökítette meg, ahová a legenda és Bram Stoker regénye Drakula személyét helyezte.
A Déli-Kárpátok (Erdélyi Alpok) egyik szakaszát, a Fogarasi-havasokat még tavaly ősszel örökítette meg az ICESat–2 (Ice, Cloud, and land Elevation Satellite–2). A műhold a képen látható zöld vonal mentén lézeres altiméterével (ATLAS, Advanced Topographic Laser Altimeter System) végzett magasságméréseket, amelynek eredménye a kép alatti diagramon látható. A képről leolvasható, hogy a műhold pályája alatt a hegyek 1500–1750 méter közötti magasságúak, de érdemes megjegyezni, hogy a vonaltól néhány tucat kilométerrel nyugatabbra található az egész Déli-Kárpátok legmagasabb csúcsa, a 2544 méteres Moldován-csúcs. A képen a környék domborzati viszonyait érzékeltetendő, az ATLAS műszerrel végzett mérések helyét a NASA űrrepülőgéppel végzett radaros topográfiai felmérésének (SRTM, Shuttle Radar Topography Mission) domborzati térképére rajzolták rá.
Az ICESat–2 magasságmérésének eredménye (a földrajzi szélesség függvényében), amint a műhold 2018. október 31-én elrepült a zöld vonal mentén. A Transsylvanian Alps (Erdélyi Alpok) feliratú hegység más néven a Déli-Kárpátok, ennek egyik szakasza a Fogarasi-havasok, amelynek gerince a történelmi Magyarország határát alkotta. A hegységtől északra, kelet–nyugati irányban húzódó síkság az Olt völgye. A képen két „Drakula-kastélyt” is megjelöltek, a kettő közül a keletebbi a Törcsvári kastély (Bran Castle). Ettől északkeletre, a kép széle közelében terül el Brassó, a város azonban a domborzatot mutató radarképen nem látható. (Kép: NASA EO / Joshua Stevens / National Snow & Ice Center / SRTM)
Az ATLAS műszer másodpercenként tízezer számra küldi a lézerimpulzusokat a Föld felé, a jelek futási idejét milliárdod másodpercnél pontosabban méri, ami néhány centiméter pontosságú magasságmérésnek felel meg. A mérések gyakoriságát érzékelteti a diagramon a zöld pontok sűrűsége, figyelembe véve, hogy az 500 km magasan keringő műhold az ábrázolt, földrajzi szélességben nem egészen 1° távolságot mintegy 15 másodperc alatt teszi meg. A pontok összefüggően kirajzolják a domborzatot, az ábrázolt mintegy százezer ponthoz képest elenyésző a jelentősen szóródó pontok száma.
Ugyanerről a környékről idén októberben készített a látható színeknek megfelelő színezésű felvételt a NASA Landsat–8 műholdjának OLI (Operational Land Imager) műszere. A képen a mesterséges Vidraru-tó és attól délre egy másik „Drakula-kastély”, a Poenari kastély látható.
A Landsat–8 OLI (Operational Land Imager) műszerének természetes színeket mutató felvétele csaknem egy évvel később, 2019. október 24-én készült. A képen egy másik „Drakula-kastély” látható, a Poenari kastély. A kastélytól északra elhelyezkedő mesterséges tó az Argeș folyó vizének felduzzasztásával 1965-ben létrehozott Vidraru-tó, amelynek keleti partján és zárógátján halad a Fogarasi-medencében (Fogarasföldön) fekvő Alsóárpást Pitestivel összekötő Transzfogarasi út. (Kép: NASA EO / Joshua Stevens / USGS)
2012-ben készült panorámakép az előző műholdfelvételen látható víztározóról és a duzzasztógátról. (Kép: Wikipedia CC BY-SA 3.0)
A Poenari kastély és környéke drónfelvételen. (Forrás: YouTube)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
ICESat-2: új jégmérő műhold indult
Jég és erdő
Arktiszi jégvastagság
Drakula földje fölött (NASA EO)
ICESat–2 (NASA)
Shuttle Radar Topography Mission (NASA JPL)
A Transzfogarasi út története, képekkel
Ecuador fővárosának, a világ második legmagasabban fekvő fővárosának fejlődése a Landsat műholdak felvételein követhető.
