A Mars Observer 1992-es elvesztését követően a Mars-program igencsak lelassult. Az egymilliárdos költséggel épített Observer elvesztése súlyos kudarcot jelentett az amerikai űrhivatal számára.
A NASA és Oroszország addig igen sokat konzultált közös Mars-szonda indításának lehetőségéről. Mivel ilyen kis határidő esetén az oroszokat már nem tudták bevonni a programba, s ők amúgy is a Marsz-96 (Marsz-8) építésével és tesztelésével voltak elfoglalva, felmerült, hogy a szondát (munkaneve talán Mars Observer-2 lehetett) orosz hordozórakéta indítsa Bajkonurból.
Mivel egy ilyen hirtelen jött ötletre az RKA (Orosz Űrügynökség) nem tudott volna már pénzt félretenni, ők sajnos nemet voltak kénytelenek mondani. A tervezési és építési munkálatokat figyelembe véve egyébként sem készülhetett volna el 1994-re az űrszonda, ami így rekordidő lett volna.
A Mars Observer kudarca utáni gyors pótlás kényszerének megszűnte után a terveket némiképp átdolgozták, s végül egy Delta-2 rakétával 1996-ban Floridából sikeresen elindult az űrszonda. A neve Mars Global Surveyor lett.
A kutatók ilyenkor megpróbálnak előre menekülni, lehetőleg azelőtt letenni a terveket az asztalra, mielőtt valami komoly törés következne be a sikertelen misszió miatt. Ez általában nem sikerül nekik, s valóban jelentős késedelmeket szenvedhet egy-egy program. Ennek legszembetűnőbb példája az 1998-99-es indítási ablak három amerikai Mars-szondájának teljes kudarca, ami egy 2001-re tervezett leszállóegységet hat évvel tolt el, s csak 2007-ben indulhat.
A Mars Observer kudarca után szinte azonnal felmerült, mivel pótolhatnák az űrszondát. A cél az volt, hogy a Mars Observer lehetséges méréseinek legalább egy részét elvégezzék minél hamarabb. Ezért a Mars Observer műszerei egy részének (természetesen tartalékról van szó), valamint a Clementine holdszonda alkatrészeinek felhasználásával 1994 októberében el szerettek volna indítani egy kisebb Mars-szondát.
Kapcsolódó cikkek:
Az USA és Oroszország közösen a Marsra (1. rész) – Az emberes expedícióról
George Bush amerikai elnök 1989-ben hirdette meg a NASA jövőjével kapcsolatos programját (Space Exploration Initiative), melynek végcélja az emberes Mars-utazás lett volna: „Meggyőződésem, hogy az Apollo-11 holdraszállásának 50. évfordulóján az amerikai zászlónak ott kell lobognia a Marson is.” 
