Bár a közvélemény érdeklődött a Mars iránt, az első űrszondák indításának (a hatvanas évek elején) leginkább politikai okai voltak, - mint a legtöbb űrszondának az űrverseny idején.
A frissen megépített négylépcsős Molnyija szovjet hordozórakétának például már egyik első hasznos terhe egy Mars-szonda volt. Az 1960. október 10-én indított rakéta azonban felrobbant, így az űrszondáról – a szovjetrendszernek „megfelelően” – a világ nem szerezhetett tudomást…
A Szovjetunió felbomlásával azonban sok dologra fény derült, s mivel mégiscsak a történelem első bolygóközi űrszondájáról volt szó, az oroszok utólag Marsznyik-1-nek (fent) nevezték el a Mars melletti elhaladásra és fotózásra épített űrszondát. A négy nappal később indított Marsznyik-2 hasonlóan járt, mint elődje. (Az 1960-as indítási ablakban eredetileg 3 Mars-szonda indítását tervezték a szovjetek, ám a késedelmek miatt csak kettő indítására maradt idő. A Marsznyikokhoz hasonló szondákat a Szovjetunióból a Vénusz felé is indítottak.)
Két évvel később, 1964-ben a szovjetek a Zond-2 űrszondával még megpróbálták megközelíteni a Marsot, de a kapcsolat a szondával út közben szintén megszakadt. A sorozatos kudarcok miatt űrszondákat indítottak a Hold felé és azon túl, egészen a Mars pályájáig. Ezek a tesztrepülések a rádiókapcsolat fenntartását voltak hivatva kikísérletezni. (Ilyen, Hold irányába induló tesztrepülés volt a Zond-3 küldetése.)
Kapcsolódó linkek:
A szovjet politikai elvárás már az első szonda esetében egy leszállás kísérlete lett volna. A szakembereknek viszonylag hamar sikerült megértetniük, hogy nincsenek a megfelelő technika birtokában. A két évvel később induló három szovjet szondát azonban már felszerelték leszállóegységgel, pontosabban egy-egy kisebb légköri kapszulával, melyek sikerében az űrkutatók közül jószerivel szinte senki nem reménykedett. Az 1962-ben indított három szonda közül csak egynek sikerült végül elindulnia a Mars felé (ez lett a Marsz-1, - balra). A két sikertelen kísérlet Szputnyik-22, és Szputnyik-24 néven vált ismertté. A Marsz-1 sikertelensége ellenére is sikeres űrszonda volt, hiszen annak ellenére, hogy megszakadt vele a kapcsolat, ez lett az első olyan űreszköz, mellyel ilyen távolról, mintegy 106 millió km-ről lehetett tartani a kapcsolatot.Tulajdonképpen ez volt az a pillanat, amíg a szovjetek elmondhatták, hogy vezetnek a Mars űrszondás kutatásában. Később az amerikai szondák ugyanis rendre túlteljesítették a szovjet eszközöket, így a szovjetek egyre bonyolultabb feladatokkal indították űrszondáikat. Ám idővel az egyre bonyolultabb szondák megépítésére egyre kevesebb pénz jutott.
Ám a Szovjetuniónak már nem volt sok ideje. 1964 novemberében az amerikaiak két űrszondát indítottak a Mars felé. Ezek egyike sikerrel hagyta el a Föld körüli parkolópályát. A Mariner-4 amerikai űrszonda sikere túltett az addigi összes Mars-szondán: elhaladás közben elkészítette az első közelfelvételeket a Vörös Bolygóról! (fent). A képeken kráterekkel szabdalt táj fogadta a kutatókat. Nyoma sem volt növényzetnek, hát még civilizációnak! A szakembereket a Mars a Hold kihalt és kietlen képére emlékeztette…
A Mars Society Magyar Tagozata:
Amerikai Űrtudományi Adatközpont:
Paolo Ulivi honlapja az elfeledett programokról és tervekről:
A Vörös Bolygó kutatásában igen aktív évnek ígérkezik a 2004-es. Három szonda a felszínről, három pedig bolygó körüli pályáról vizsgálja a vörös bolygót. Ennek apropóján most – háttéranyagnak szánt - cikksorozatban tekintjük át, milyen lépéseket tett eddig az emberiség a Mars meghódításáért.
