Bár a NASA igyekezett tartani a korábban kitűzött dátumot, a héten bizonyosság lett az, amit sok szakértő sejtett. Az űrrepülőgép-flotta tavaszi, vagy akár a nyári visszatérése irreális.
Egészen a legutóbbi időkig úgy tűnt, hogy a NASA már 2004. március 11-e és április 6-a között megpróbálja elindítani az Atlantis űrrepülőgépet. Ezt azonban műszaki problémák már a bejelentéskor igencsak kétségessé tették.
Jelenleg az egyik leginkább problematikus dolognak egy új, speciális rúd (valamiféle gém) kifejlesztése tűnik, melyel a maradék három űrrepülőgép hővédő paneljeinek állapota – a karra telepített optikai és lézeres berendezésekkel – a Föld körüli pályán ellenőrízhető. Az új repülési forgatókönyvek szerint ugyanis minden egyes repülésen “körbe kell nézni” az űrrepülőgépek hővédelmét, - lehetőleg még az orbitális munka elején. Ugyanis, csak így biztosítható, hogy probléma esetén, legyen elegendő idő
Szakértők azonban már korábban jelezték, hogy – amennyiben a NASA meg kíván felelni az új elvárásoknak – akkor az űrrepülőgépes utak felújítására legkorábban csak a jövő év szeptemberében kerülhet sor. A karnál ugyanis sokkal lassabban haladnak azok a fejlesztések, amelyek (a hővédő csempék leválása esetén) a tényleges javítást célozzák. Gyakorlatilag teljesen újonnan ki kell fejleszteni különféle javító- és tömítő-kiteket, és ezek ma még csak a fantázia szintjén léteznek.
További bonyodalmat okoz, hogy a jövőben nem lehet majd éjszakai startot végrehajtani, és a külső hajtóanyagtartály (ET) leválasztását is csak a Föld Nap által megvilágított részén lehet végrehajtani. A fenti intézkedések célja, hogy a felszállás valamennyi fázisa megfelelően filmezhető legyen. Nos ez a két korlátozás az egyáltalán szóbajöhető indítási időpontok (ún. indítási ablakok) számát is drasztikusan csökkenti.
A fentieknek megfelelő indítási ablak ugyan már 2004. július 15-e és augusztus 30-a között is “nyitva” lesz – ám valószínűtlennek tűnik, hogy a fejlesztések és az űrhajósok kiképzése addigra befejeződjön. Emiatt a NASA most már csak az ezt követő indítási ablakkal számol. A jelenlegi elképzelések szerint tehát amerikai űrrepülőgép legkorábban szeptember 16-a és október 11-e között indulhat a világűrbe. Amennyiben a fenti időszakban - bármilyen okból – nem sikerülne indítani, akkor a további indítási ablakok: november 19-21., 2005. január 17-19. és 2005. márciusa.
A repülés – az eredeti tervek szerint – egyébként az STS-114 jelzést kapta, és a három rendelkezésre álló űrrepülőgép közül az Atlantis hajtotta volna végre. A repülés során kipróbálták volna a már említett kart/gémet, és egy űrsétán tesztelték volna a csempék ragasztásának, illetve a lyukak tömítésének technikáját. Miután az Atlantis az ISS-hez kapcsolódva keringett volna, egy másik űrsétán ki akarták cserélni az ISS egyik giroszkópját is.
A legújabb tervek szerint azonban az STS-114 repülést kettévágnák. Az STS-114 az Atlantis-szal (a szeptember-októberi indítási ablakban) az ISS-hez vinne utánpótlást, és lecserélné a giroszkópot. Csak ezt követően kerülne sor a kar/gém, illetve a javító-készletek tesztelésére egy teljesen új, a korábbi indítási tervekben nem szereplő űrrepülés során! Ez az út az STS-121 jelzést kapta, és a Discovery hajtaná végre 2004. novemberében.
Forrás: spacedaily.com, spaceflightnow.com
Jogi közlemény: A fenti cikk tartalma részben, vagy egészben szabadon és ingyenesen felhasználható, amennyiben az utánközlést végző személy, szerkesztőség, illetve kiadó az anyagban forrásként egyértelműen megnevezi honlapunkat.
Szíves megértésüket köszönjük!
Kapcsolódó cikkek:
- az esetleges orbitális javításokra, vagy
- a szükséges mentés előkészítésére.
Ennek módja: “Forrás:”, illetve “további részletek:”,
majd ezt követően: “ŰRVILÁG hírportál”, vagy “www.urvilag.hu”, esetleg “urvilag.hu”
Gondolatok a Columbia jelentés okán (2.): Csempejavítás a világűrben
Gondolatok a Columbia jelentés okán (1.): Már az Atlantis is...
A Columbia-jelentés (6. rész): A többi ajánlás
A Columbia-jelentés (5. rész): Ajánlások
A Columbia-baleset vizsgálatát lezáró jelentés, illetve a repülések felújításához letett ajánlások tükrében talán eddig sem volt érdektelen háromrészes összeállításunk. Az első rész - Dancsó Béla tollából - a baleset vizsgálatának egy megdöbbentő "részeredményéről", míg a második rész - melyet Schuminszky Nándor állított össze - az ajánlások között szereplő - "orbitális csemperagasztás" műszaki problémáiról szólt. A mostani - befejező - rész - ismét csak Dancsó Béla összeállításában - a NASA hosszútávú stratégiájával foglalkozik. (A szerk.)
