A tervek szerint az idén induló orosz Fobosz-Grunt űrszonda néhány igen strapabíró földi élőlényt is magával visz a Mars holdjára.
A Fobosz-Grunt 2009 októberében startolna a Mars felé, és ebben az esetben a következő év augusztusában érkezne oda. Magával visz egy kisebb kínai űrszondát (Jinghuo-1, angol átírással Yinghuo-1; jelentése szentjánosbogár), amely önállósodva a bolygó körüli pályára áll. Feladata a Mars kozmikus környezetének tanulmányozása lesz.
Az orosz űrszonda is szemmel tartja majd a bolygót, de fő feladata a Mars nagyobbik, Phobos nevű holdjának a kutatása lesz. Az égitest felszínére való leszállás után onnan talajmintákat gyűjt be (grunt oroszul talajt jelent), és azokat – a menetrend szerint – 2012 júliusában juttatja el a Földre. A visszajövetben Föld mellett elhaladó űrszonda egy kapszulába zárva dobná le a Phobosról hozott mintákat.
A Fobosz-Grunt szonda teljes nagyságú makettje egy kiállításon. (Kép: CNES)
Ha ez eddig még nem lenne elég érdekes, a szondán elhelyeznek majd olyan mikrobákat, amelyek itt a Földön rendkívüli életképességükről nevezetesek. A lezárt biokonténer 30 kicsi csőben elhelyezett tartalma megjárja a három éves utat a Marsig és vissza! A kezdeményezés mögött ott áll a Planetary Society nevű amerikai társadalmi szervezet. A kísérlet nevének beszédes rövidítése: LIFE (Living Interplanetary Flight Experiment). A kutatás célja az élet természetének jobb megismerése, az élőlények bolygóközi túlélési esélyeinek vizsgálata. Választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy van-e egyáltalán esély az életformák kicserélődésére a különböző bolygók között. Ilyen módon talán ellenőrizhető az a hipotézis, amely szerint a mikroorganizmusok eljuthattak a Marsról a Földre (vagy viszont), például egy nagy becsapódási esemény során kirepülő kőzetdarabok belsejében „megbújva”.
Felmerül az aggály, hogy nem követnek-e el súlyos hibát ezzel a kísérlettel. Eddig minden lehetséges erőfeszítéssel, a Marsra jutó űrszondák sterilizálásával meg szerettük volna akadályozni, hogy valamilyen földi életforma eljuthasson a másik bolygóra. Hiszen ebben az esetben „beszennyeznénk” az ottani környezetet. Azután már nem volna hitelesen vizsgálható, hogy volt-e ott a helyszínen kifejlődött élet, s ha igen, pontosan milyen.
A LIFE kísérlet (biomodul) szerkezeti vázlata (Kép: Planetary Society)
A Planetary Society és az Orosz Űrügynökség állítólag minden létező szabályt igyekszik betartani a szennyezés megelőzésére. Tény, hogy még ha valamilyen manőverezési hiba miatt a Mars légkörébe is lépne és lezuhanna a Fobosz-Grunt, a mikrobák kiszabadulásának, túlélésének és elszaporodásának esélye akkor is igen kicsi. Az „utaslistát” úgy állítják össze, hogy a tiszta tenyészetek ne legyen alkalmasak az önálló marsi túlélésre, még akkor sem, ha valamilyen fatális hiba miatt lejutnának a felszínre. Ugyanakkor a tervekben szerepel a szibériai tundra talajában élő mikroorganizmusok utaztatása is. Ha valaminek a Földön, ezeknek lehet az egyik legjobb tűrő- és alkalmazkodó-képessége. Ezt a téma nemzetközi szakértői nem tartják túlságosan szerencsés ötletnek... Van, aki a kísérlet különösebb tudományos hasznát is kétségbe vonja, ráadásul ezt a fajta utaztatást igazándiból a Föld körüli pályán is meg lehetne oldani.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Látogatás egy „műholdgyárban”
Hamarosan kínai Mars-szonda indul?
Az orosz bolygókutatás ismét szárnyal?
Randevúk a Phobosszal
A Phobos közelről
Földi élet a Mars holdjára (Space.com)
A LIFE kísérletről (Planetary Society)
A NASA Mars Reconnaissance Orbiter űrszondája sikeresen teljesítette a neki eredetileg szabott működési időt. Mivel az űreszköz továbbra is kitűnően működik, egyelőre újabb két évet kapott.
