A címben feltett kérdésről elsőre azt gondolnánk, hogy megválaszolása nem kíván különösebb költséges tudományos vizsgálatokat. Az ESA Venus Express űrszondája mégis erre (is) keresi a választ.

Magyarország és az Európai Űrügynökség újabb öt évre aláírta a PECS megállapodást. Így továbbra is lehetséges, hogy a hazai kutatóhelyek és űripari cégek alvállalkozóként részt vegyenek az ESA különböző programjaiban.

A tehetetlen tömeg és a gravitációs tömeg egyenértékűsége miatt van végső soron súlytalanság a Föld körül keringő űrhajókban. Rejtvényünkben két fizikus nevét keressük.

Nyilvánosságra hozták az eddigi legjobb felbontású kereskedelmi műholdképeket kínáló új űreszköz első felvételét.

Öreg kutyának is lehet új trükköket tanítani – igyekszik bizonyítani a NASA a 2001 óta a Mars körül dolgozó űrszondájával.

Néhány nap múlva indulhat az amerikai IBEX, hogy a napszél és a csillagközi anyag kölcsönhatását tanulmányozza.

Az egy orosz és egy amerikai űrhajóst, valamint egy amerikai űrturistát szállító Szojuz TMA-13 startját magyar nyelvű internetes közvetítés segítségével is követhetik.

A francia-európai űrtávcsővel felfedezett COROT-exo-3b különös tulajdonságaival kilóg az eddig ismert exobolygók sorából.

Van a NASA-nak egy szekciója, amely töretlenül szállítja a sikereket és szerencsére nem került semmiféle válaszút elé: az űrszondás Naprendszer-kutatás. Az elmúlt öt év e területen a legendás idők közé tartozott.

Ritka pillanatot kapott el az Envisat szeptember végén: a kontinens nyugati fele fölött alig látszottak felhők.

Almár Iván űrkutató csillagász tartotta idén Glasgow-ban a Billingham Cutting-Edge Lecture-t, melynek az a célja, hogy előre mutató problémákra irányítsa rá a figyelmet a SETI-vel kapcsolatos kutatásokon belül. Az egyik, Almár által felvetett kérdés az volt, hogy vajon mely kifejezések/fogalmak lehetnek azok, amelyek minden értelmes lény repertoárjában megtalálhatóak.

2008. október 7-én 02:46 UTC-kor a 3 m átmérőjű, 2008 TC3 nevű kisbolygó a Föld légterébe lépett Szudán felett.

A fedélzeten a Nemzetközi Űrállomásra tartó 18. állandó legénység két tagja és egy amerikai űrturista.

A gondok ellenére a NASA továbbra is tartja magát a következő nagy Mars-szonda 2009. októberi indítási dátumához.

Az Arab-félszigeten található Rub al-Khali 580 ezer négyzetkilométeren terül el. A végeláthatatlan homokdűnéket a Landsat-7 műhold felvételén mutatjuk be.

Az Űrvilágon figyelemmel követtük az idei Nemzetközi Világűrkongresszus főbb eseményeit. Aki az írásos élmények mellett szóbeli beszámolóra is nyitott, annak ajánljuk az Űrközelben tegnapi adásában elhangzott beszélgetést, amely során magyar fiatalok mesélnek arról, milyen is a világ legnagyobb űrkonferenciája.

Október 6-án a MESSENGER ismét elrepült a legbelső bolygó mellett, és ismét fényképezett olyan területeket is, amelyeket még sosem láthattunk közelről. A képek ma érkeztek.

Egy princetoni fizikus úgy gondolja, hogy azért nem bukkantunk rá eddig az idegenek tevékenységének jeleire, mert minden bizonnyal az egyik (ha ugyan nem a) legfejlettebb civilizáció vagyunk, és a többiek technikailag átlagosan egyáltalán nem fejlettebbek nálunk.

A Space Adventures bejelentette, hogy Charles Simonyi jövő márciusban ismét meglátogatja a Nemzetközi Űrállomást. Előtte azonban még egy fontos „kötelezettségének” tesz eleget: novemberben megnősül.

Az elmúlt hetekben tele volt a sajtó a nagy hadronütköztető (LHC) megnyitásával kapcsolatos valódi és rémhírekkel. A Nobel-díjas Leon Lederman könyve azoknak szól, akik szeretnének többet megtudni a részecskefizikáról, ráadásul élvezetes formában.