Az orosz GLONASSZ navigációs műholdrendszer újabb három darabját állították pályára Bajkonurból.
Az orosz GLONASSZ navigációs műholdrendszer újabb három darabját állították pályára Bajkonurból.
Az ország délkeleti részén, a kínai határ közelében felépülő Vosztocsnij 2018-tól indíthat orosz űrhajókat.
Ez azt jelenti, hogy tőlünk nézve mindkét exobolygó átvonul a csillaga előtt, s eközben kis fényváltozást okoz. Sőt lehet, hogy van ott egy harmadik is.
A földönkívüli értelmes élet lehetőségéről, az esetleges üzenetküldésről való aktív, játékos gondolkodásra hív diákokat egy nemzetközi kezdeményezés.
Az ESA megbízásából egy kockázatitőke-alap segíti az üzletileg ígéretes európai gyakorlati alkalmazások fejlesztőit.
Korábban azt gondolták, hogy a növekvő hőmérséklet kedvez a növények fejlődésének. Műholdas adatok alapján most kimutatták, hogy az elmúlt évtizedben a törvényszerűség globális méretekben megfordulni látszik.
2011 folyamán a NASA történetében először egy ikerpár, Scott és Mark Kelly 8 napig együtt teljesíthetnek szolgálatot az űrállomás fedélzetén.
A többszörösen újratervezett, megerősített szondasorozat hetedik tagja volt az első, amely kibírta a Vénusz poklát. Negyven éve startolt az Esthajnalcsillag első meghódítója.
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) európai Columbus kutatómoduljában már tesztelik a hajómegfigyelő rendszert.
Az augusztus közepén indított amerikai AEHF-1 katonai távközlési hold elvesztette fő hajtóművét, így nehezen, akár 9 hónapos késéssel áll majd végleges pályára.
A bolygónk gravitációs terét feltérképező európai műhold számítógépes hibák miatt július óta nem tud mérési adatokat küldeni a Földre.
Akár már kedden elindulhat az első példánya annak a magánfejlesztésű dán rakétának, amely 30 km-es magasságba szállíthat egy embert. Most természetesen még csak az első próbánál tartanak, ember nélkül.
Az ISS amerikai űrhajósainak saját kiképzőhelyükről, a NASA Johnson Űrközpontjáról és környékéről készült fotóját mutatjuk be.
A Tianhui-1 startja volt 2010-ben a hetedik az ázsiai országból.
India legkeletibb csücskébe látogatunk egy látványos Landsat műholdfelvétel segítségével.
A Nemzetközi Űrállomás az emberiség 100 milliárd dollárt érő „előretolt egysége” a világűr kutatásában, amely már 10 éve rendíthetetlenül rója köreit a Föld körül. 2020-ra tervezett nyugdíjazása után egyes részei talán a világűr új területeinek felfedezésében is részt vehetnek.
Fél évszázada az ember űrbe juttatása volt az érdeklődés középpontjában. Ehhez azonban jónéhány állatot áldoztak fel a tudósok. 50 éve startolt az első olyan űrhajó, amelynek utasai szerencsésebbek voltak elődeiknél: Bjelka és Sztrelka kutya voltak az első űrutazók, „akik” haza is tértek.
A Föld testvérbolygója váratlanul kemény diónak bizonyult a belső bolygószomszédunkat megcélzó szovjet űrkutatás számára. Hat „hivatalos” és jónéhány sikertelen, eltitkolt szonda sem volt elég egy sikeres leszállásra. A hetedik szondát sikerült először lejuttatni a felszínére.
A szigetország műholdas helymeghatározási lehetőségeit javító QZSS műholdrendszer első tagját szemptember közepén indíthatják.
Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu