Egy szakember életét veszítette az Endeavour űrrepülőgép indításra való felkészítése során.

A Japán északkeleti részét sújtó március 11-ei földrengés és az azt követő szökőár következményei mesterséges holdakról is megfigyelhetők.

Bő három évtizeddel és 17,4 milliárd kilométernyi megtett úttal a háta mögött a NASA veterán űrszondája, a Voyager-1 még mindig „mozgékony”, és értékes mérési adatokkal szolgál, immár a Naprendszer határvidékéről.

Japán történetének eddigi legnagyobb, 8,9-es magnitúdójú földmozgása miatt a Nemzetközi Űrállomás ottani irányító központja leállt.

A Discovery űrrepülőgép utolsó küldetése során megörökítette a már csaknem végleges szerkezetű Nemzetközi Űrállomást.

A Discovery űrrepülőgép ma sikeresen hazatért utolsó repüléséről.

A Magyar Asztronautikai Társaság vadonatúj rendezvénysorozata március 17-én délután indul. A kötetlen beszélgetés témái: a Mars „kizöldítése” és az űripar.

Az űrrepülőgép szerda délutáni visszatérését a Földre a Galileo Webcast közvetítése jóvoltából magyar szakkommentátorokkal, sőt élő houstoni jelentkezéssel élvezhetik.

Az X-37B jelű, ember nélküli, újra felhasználható amerikai űrjármű második példánya is elindult titkos küldetésére.

Kaliforniából ma elindult a NASA új klímakutató mesterséges holdja, de úgy járt, mint 2009-ben ugyanilyen rakétával egy másik.

A geostacionárius távközlési műholdakat üzemeltető nagy cégek közül az első kötött hétfőn megállapodást a Falcon rakétákat fejlesztő vállalattal.

Közép-európai idő szerint március 18-án hajnali 2 óra körül eljön a nagy pillanat az amerikai MESSENGER űrszonda számára: pályára állhat a Merkúr körül.

Az Endeavour űrrepülőgép megérkezett a 39A jelű indítóállásba, hogy az STS-134 küldetés keretében még egyszer, utoljára útra keljen a végtelen világűrbe.

Hétfői rejtvénykérdésünkben azt kellett kitalálni, hogy hol repült a Nemzetközi Űrállomás (ISS) a Leonardo modul csatlakoztatása idején, és mi látszott épp akkor alatta, a Földön.

Viszonylag keveset hallunk az északi szomszédunkban zajló űrkutatásról. Most folytatjuk sorozatunkat, amelyben olyan országokat veszünk sorra, ahol sokan olvassák az Űrvilágot.

Március elejétől a GPS műholdas navigációs rendszert kiegészítő európai szolgáltatás hivatalosan is használható a repülőgépek leszállításához.

Hihetetlennek tűnhet, hogy a Földtől több mint 20 ezer km-re lévő és közel 14 ezer km/óra sebességgel száguldó műholdak azok, amelyekkel közvetlenül a talpunk alatt lévő földkéreg számunkra érzékelhetetlenül lassú mozgásai kimutathatók és feltérképezhetők, de így van!

Végleges helyére került a Nemzetközi Űrállomás (ISS) utolsó nagy modulja, a Leonardo. Most ezzel az eseménnyel kapcsolatosan teszünk fel kérdéseket és várjuk olvasóink válaszait.

Rejtvény-űrfelvételünk segítségével az Atlanti-óceánban fekvő, a Kanadához tartozó Új-Fundland partjai közelében található Saint-Pierre és Miquelon szigetcsoportra látogattunk.

Milyen érdekes orvosbiológiai kísérletek folynak az amerikai űrrepülőgép mostani útja során?