A napenergiát 30%-os hatásfokkal elektromos energiává alakító újfajta napelemeket a következő generációs európai Neosat távközlési holdaknál alkalmazhatják először.
A napenergiát 30%-os hatásfokkal elektromos energiává alakító újfajta napelemeket a következő generációs európai Neosat távközlési holdaknál alkalmazhatják először.
A Brexit hatásai miatt Londonban felmerült egy saját, a Galileóhoz hasonló műholdas navigációs rendszer kiépítésére vonatkozó terv.
Az Európai Űrügynökség (ESA) hálózatának legújabb tagja az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban kapott helyet.
Júniusban születésének 100. évfordulóján Moszkvában emlékeztek a szovjet–orosz űrkutatás ikonikus alakjára.
A Dragon CRS-15 közel 2,7 tonna rakománnyal elindult a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé.
Idén tizennyolcadik alkalommal állítottak Föld körüli pályára űreszközöket az ázsiai országból.
A 2021 és 2027 közötti költségvetési időszakban ennyit szánna az Európai Bizottság programjai továbbvitelére, megerősítésére és bővítésére.
2022-ben indul a Jupiter és jeges holdjai felé, de már készül az európai JUICE űrszonda.
Míg a napelemes Opportunity kénytelen volt leállni, a Curiosity számára nem jelenthet nagy gondot a globálissá váló porvihar.
Meglepő, de cikkünk öt képén ugyanaz az objektum látható, pedig a hasonlatosság csekély.
A Világűrbizottság szokásos, évenkénti ülése ezúttal kibővült az első UNISPACE konferencia 50. évfordulója alkalmából tartott megemlékezéssel.
Az űrállomáson történő virtuális barangolás során mindenki ellenőrizheti, hogy mi a helyzet a kozmikus sugárzás dózisával az európai Columbus kutatómodulban.
Ritka jelenségnek voltak tanúi a földmegfigyelő műholdak – és persze a szigetek lakói – június 27-én.
Néhány archív fotó segítségével felidézzük az európai űrpolitika tíz évvel ezelőtti törekvéseit, és azt, mi valósult meg a célokból. Nagyot fordult a világ – a részletekben is.
Egy nem is olyan régi világnap, amely a kisbolygó-becsapódások veszélyeire igyekszik felhívni a figyelmet, az 1908-as Tunguz-esemény 110. évfordulóján.
A néhány hónappal ezelőtt közzétett 2020. májusi indítási dátumhoz képest újabb majdnem egy évet csúszik a James Webb-űrtávcső (JWST) startja.
A japán űrszonda megközelítette célpontját, a Ryugu kisbolygót, amelyet először tüzetesen megvizsgál, majd 2020-ra mintát hoz belőle a Földre.
Érdekes eredményeket adott a rövid ideig tartó súlytalanság agyműködésre gyakorolt hatásának vizsgálata.
Új, a korábbinál pontosabb, a jeges kontinens domborzatát ábrázoló digitális terepmodellt tettek közzé.
Kínát nem veszik be a Nemzetközi Űrállomás programjába, ezért saját, tervezett űrállomását ajánlotta fel a nemzetközi közösségnek, a pályázat már nyitva áll. Egy amerikai véleményt is ismertetünk.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu