A Deep Space 1 űrszonda sikerrel próbálta ki a jövő technológiát, de tudományos küldetéssel is felruházták tervezői: aszteroidákkal és egy üstökössel is találkoznia kellett.

A NASA 1995-ben hívta életre a New Millenium (Új Évezred) programját, melyben az űrkutatás jövőbeni eszközeihez kíván új technológiákat fejleszteni és tesztelni. A program első fecskéje a Deep Space 1 űrszonda volt, mely öt évvel ezelőtti felbocsátása után sikert sikerre halmozott.

Sokan éreztük már digitális fényképeinket nézve, hogy nem egészen úgy néznek ki, mint ahogyan a képet a valóságban láttuk. A NASA távérzékelési programjához kidolgozott, az űrrepülőkön kipróbált képjavító eljárással ezen is segíthetünk.

Miközben az ESA jövőjének nagy kérdéseiről tárgyaltak a tagállamok, miközben veszélyben volt a három legnagyobb ESA-vállalkozás (Hermes, Columbus, Ariane-5), az ESA tovább dolgozott azon programok tervezésén, melyek napjainkra válnak egyre jelentősebbé.

Immár egy éve annak, hogy megalakult a Vörös Bolygó kutatására alakult, nemzetközi szervezet, - a Mars Society - hazai tagozata. A csütörtöki ŰRNAP 2003 c. rendezvény alkalmából a honlap is beindult.

Közép-európai idő szerint ma, hajnali 04:54-kor az indiai szakemberek egy saját fejlesztésű PSLV rakétával sikeresen pályára állították a közel másfél tonnás Resourcesat-1 műholdat. Remények szerint az űreszköz a korábbi nagysikerű indiai távérzékelő műholdak nyomdokán fog haladni.

Idén is megtartotta Űrnap 2003 című rendezvényét a Magyar Űrkutatási Iroda és a Magyar Asztronautikai Társaság. Az idei Űrnap hivatalos címe: „Űrtevékenység az EU küszöbén” volt.

Az űrhajó minden bizonnyal Pakisztán felett lép be az igen sűrű légkörbe. Ennek következtében az ország lakossága majd látványos lángcsóvában gyönyörködhet.

Néhány hete egy érdekes hírre bukkantam, amikor az 1991 januári Űrkaleidoszkóp című MANT kiadványt forgattam. A hír nagyon tanulságos, úgy gondolom érdemes 12 év elteltével újra átfutni.

Rakétatörténeti könyveket lapozva vagy az Internetet böngészve könnyen összetalálkozunk Van Hu (kínai pinyin átírással: Wan Hu) nevével. Gyakran úgy említik őt, mint az első kínai „űrhajóst”. De ki is az a Van Hu?

Több mint egy éve, 2002. augusztus 15-én hallgatott el örökre a CONTOUR űrszonda, amely egy üstökös magját közelítette volna meg. A kudarc okait kereső vizsgálóbizottság a napokban hozta nyilvánosságra eredményeit, és négy lehetséges okot említ az űrszonda elvesztésére.

Miközben az ESA jövőjének nagy kérdéseiről tárgyaltak a tagállamok, miközben veszélyben volt a három legnagyobb ESA-vállalkozás (Hermes, Columbus, Ariane-5), az ESA tovább dolgozott azon programok tervezésén, melyek napjainkra válnak egyre jelentősebbé.

Szkeptikusok IX. Országos Konferenciája

Ma reggel, közép-európai idő szerint 7:38-kor a kazahsztáni Bajkonurból sikeresen útnak indult a Szojuz TMA-3 űrhajó. Alig több, mint 8 és fél perccel indítás után az űrhajó sikeresen Föld körüli pályára állt.

Turczi Dávid, a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium 16 éves tanulója egy nemzetközi Mars-pályázat nyerteseként személyesen vehet részt a Mars Exploration Rover-ek felszíni kutatómunkájának irányításában!

A székesfehérvári Szabadművelődés Házában 2003. október 18-án (szombaton), 17 órakor Szentpéteri László, az ŰRVILÁG felelős szerkesztője tart előadást.

Közép-európai idő szerint 0:23-kor leszállt a Sencsou-5 űrhajó a Belső-Mongóliai Autonóm Tartományban. A leszállásról 0:35-kor számolt be a kínai televízió.

A ma hajnalban indított kínai űrhajó rendszerei normálisan működnek, utasa jól érzi magát.

Miért kellett Kínának űrhajóst küldenie a világűrbe? Kik karolták fel a programot? Miért most? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ összeállításunk.

A kínai űrhajót indító hordozórakéta a Pekingtől 1600 km-re nyugatra, a Góbi-sivatagban található Csiucsüán űrközpontból indult. A landolásra szintén Kína lakatlan területein kerül sor.