A bolygóra tegnap leszállt amerikai Phoenix űrszondával (és űrszondáról) készített képek közül hármat mutatunk be.

A vasárnapról hétfőre virradó éjjel leszálló Phoenix űrszondát kedvező időjárás várja a Marson.

Fogyóban vannak az Egyesült Államok plutónium-238 készletei, ami a NASA későbbi, a Naprendszer távoli vidékeire küldendő űreszközeinek energiaellátása szempontjából rossz hír.

Úgy tűnik, a marsi mintahozó küldetésre még jócskán várni kell. Amiben egyetértés van: mindenki szeretné, s amiben szintén: senki sem igazán.

Augusztus 4-én sikerrel elindult a Phoenix, az alábbiakban az indítás képeiből válogatunk.

Vége az űrversenynek. Erre kitűnő példa a kínai űrkutatás. A valóban néha túl óvatosnak tűnő fejlődés azonban mégiscsak fejlődés, mely rövidesen megkerülhetetlenné teszi Kínát az űrkutatásban. Hamarosan indul az első kínai Mars-szonda is.

A Rosetta üstökösszonda leszállóegységének (Philae) magyar közreműködéssel készült, a mágneses tér és a plazma paramétereit mérő műszere (ROMAP) egyedülálló méréseket végzett a Mars melletti elhaladás során.

A NASA 2007-ben indítja a Mars Scout program első űrszondáját, a Phoenixet. Ezt 2011-ben a következő szériatag követi, melyről hamarosan döntés születik.

A következő hetekben még van lehetőség arra, hogy aki akarja, 2007-ben a nevét egy japán szondával a Hold körüli pályára, és/vagy egy amerikaival a Mars felszínére küldje.

A Mars Reconnaissance Orbiter legfrissebb nagyfelbontású felvételein a Viking-1 és -2, valamint a Spirit leszállóhelye látható.

Az amerikai űrszonda hővédő pajzsos, ejtőernyős, majd rakétás fékezést alkalmazva simán leszállt a bolygó felszínére.

Közeledik az amerikai Mars-szonda leszállásának napja, május 25. (Magyar idő szerint valószínűleg már május 26.)

A vörös bolygó körül már régebb óta keringő űrszondák megkezdték a felkészülést a Phoenix májusi odaérkezésére.

A Mars körül keringő európai űrszondának is jut majd szerep az amerikai Phoenix odaérkezésekor.

Sokéves építés után, mintegy hat évvel az eredetileg tervezett indulása után, kissé megváltozott formában, de elindult a Phoenix űrszonda, hogy a Marsot arról faggassa: alkalmas-e az élet hordozására.

A Marsra 2008-ban leszálló amerikai űreszköz a bolygó északi pólusához közeli felszínt kutatja majd.

A Mars körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter 40 cm átmérőjű teleszkópja (kamerája) akkora felbontást tesz lehetővé, hogy vele még a Jupiter is könnyedén észlelhető.

Rengeteg embert fordított az űrkutatás felé a két évtizeddel a Vikingek után indított újabb űrszonda, amely leszállt a Marson. A Mars Pathfinder (Mars Nyomkereső) többhónapos működésével jelentősen túltett tervezett élettartamán. A Mars Reconnaissance Orbiter megtalálta az elveszett Nyomkeresőt.

A Mars Global Surveyor űrszonda felvételei alapján a NASA kutatói két helyet is találtak a bolygó felszínén, ahol feltételezik, hogy az elmúlt években rövid ideig víz folyhatott.

Mostantól a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) felvételeit elérhetővé teszik az interneten.