Az amerikai kormányintézményekben akár még hetekig is eltarthat a kényszerszünet, miközben Indiából is űrszondát indítanának a Mars felé. Ehhez pedig a NASA követőállomásait vennék igénybe...

Az űrtevékenységet is érzékenyen érinti az Egyesült Államokban a közintézményeknek a költségvetési patthelyzet miatti leállása.

Nemrég múlt a tizedik évfordulója, hogy az európai űrszonda elindult a Marshoz. Mit csinált, és milyen feladat vár még ott rá?

Avagy golyóznak-e az istenek a szomszéd bolygón?

A május 11-én (szombaton) Budapesten, a Millenárison zajló egész napos ingyenes családi program kiemelt témája a Mars kutatása lesz.

Áprilisban a Mars és a Föld együttállása miatt nem tudnak kommunikálni a Marson dolgozó és a Mars körül keringő űreszközökkel.

A 2013-at beharangozó cikkünkből kimaradt, most bepótoljuk: ha minden jól megy, idén ősszel indulhat az első indiai űrszonda a Mars körüli pályára.

A valaha működött Mars-szondák legtartósabbikát, a Mars Odyssey-t most, 11 év után már jónak látták átkapcsolni a tartalék fedélzeti számítógépre.

A Mars körül keringő amerikai MRO szonda bravúros felvételén látható a kibontott ejtőernyővel ereszkedő Curiosity.

Már csak néhány nap maradt hátra a landolásig: utolsó szakaszába érkezett a NASA Curiosity roverének több mint nyolc és fél hónapig tartó utazása a Marsra.

Miközben az amerikai kormányzati szférában tovább tart a költségvetési huzavona miatti leállás, a november 18-án indítani tervezett Mars-szondán újra elkezdtek dolgozni.

A NASA soron következő Mars-szondája a tervek szerint november közepén startol a vörös bolygó felé.

Neve még nincs, a programja viszont már alakul a Curiosity mintájára készítendő, 2020-ban indítandó amerikai marsi laboratóriumnak.

A NASA Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) szondájának méréseiből megbecsülték, évente mennyi új becsapódási kráter keletkezik a bolygó felszínén.

A távolba szánt űrszondák elektromos energiatermelését szolgáló radioaktív termoelektromos generátorokba való plutónium-238-at ismét elkezdhetik előállítani az Egyesült Államokban. A technika készen áll, pénz még kell.

Jövő októberben megközelíti a Marsot a C/2013 A1 (Siding Spring) üstökös. Bár minimális az esély rá, de egyelőre a becsapódást sem zárják ki. Akár így, akár úgy, különös esemény lesz!

A NASA 2020-ban ismét egy önjáró robotot kíván indítani a vörös bolygó felszínére, a Curiosity mintájára.

A NASA Discovery programjában kiválasztott legújabb űrszonda, az InSight 2016-ban indul, hogy a Marsra leszállva a bolygó belsejéről tudjon meg sok mindent.

Az augusztus 6-án a Marsra szálló Curiosity az eddigi legfejlettebb űrszonda, amelyet a bolygóra küldünk. De távolról sem az első.

A veterán amerikai Mars-szonda helyzetstabilizáló rendszere rendetlenkedik. A javításon dolgoznak a földi irányítók.