Az új esztendő beköszöntével áttekintjük, hogy milyen jelentős űrkutatási események állnak előttünk.

Volt idő, amikor az űr csak két ország „felségterülete” volt. Ma már azonban egyre-másra lépnek be országok az űrklubba. Néha olyanok is, amelyekről nem is gondolnánk.

Sorozatunk második, befejező részében a CEV űrhajót a világűrbe juttató hordozórakétákkal ismerkedünk meg, összehasonlítva azokat az űrrepülőgép-rendszerrel illetve a korábbi Saturn-5-tel.

„Természetesen” a marsűrhajó terve is megvolt. A rakétafokozatból kialakított Skylab kissé átalakított változata szállíthatta volna a szomszéd bolygóra a legénységet és szolgált volna lakóegységül a Mars körüli pályán maradóknak.

A Bush elnök által bejelentett vízió, amelyet a NASA most vált aprópénzre – legalábbis ami az elképzelést illeti – nem az első, és egy harminc éves vargabetű utáni visszatérés egy régi „vérvonalhoz”. És visszatérés a régi korok álmaihoz.

Nyilvánosságra hozta a NASA a röviden Bush-tervnek is nevezett új amerikai űrstratégia új űrhajójának, a holdűrhajóként is funkcionáló CEV-nek a dokumentumait.

Nem kizárt, hogy a Sencsou-6 űrhajó eredetileg 2005 októberére tervezett indítására már szeptemberben sor kerül. Természetesen semmi pontosat nem lehet tudni, noha a kínai illetékesek néha megszellőztetnek bizonyos híreket.

Valóságos érvháború alakult ki az amerikai űrrepülőgépek jövőjét illetően a különféle érdekcsoportok között azóta, hogy a NASA bejelentette, egyelőre nem enged újabb űrrepülőgép-indításokat. Eközben az Atlantist továbbra is készenlétben tartják egy esetleges mentőmisszióra.

Kedden John Phillips, a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén tartózkodó amerikai űrhajós a Kongresszus illetékes albizottsága előtt meghallgatáson vett részt.

...a tervezett amerikai űrcsillagászati programok, a Webb-űrteleszkóp és társai.

Sorozatunk befejező részében azzal foglalkozunk, mekkora az esélye egy orosz vezetésű emberes Mars-program megvalósításának nemzetközi összehasonlításban.

A NASA bemutatta azokat a dokumentumokat, melyek a jövő Föld körüli, illetve a Holdra tartó misszióinak összefoglalását tartalmazzák. A Mars nem kap túl nagy hangsúlyt. Az idő pedig sürget...

Az USA új űrelképzeléseit nagyjából másfél éve jelentette be George W. Bush elnök. Akkor nagyjából egy évet szántak arra, hogy a NASA konkrét formába öntse az elnöki stratégiát, amely most „menetrendszerűen” valóra is vált, fellebentve a fátylat az elképzelésrendszer első szakaszáról.

Az 1950-es években kidolgozott űrprogramot elképzelő három tudós igen nagy gondot fordított rá, hogy a nagyközönség megértse és támogassa az elképzelésrendszert.

…mármint azt, hogy első űrhajósuk űrrepülőgépes útja folyamatosan csúszik. Ezért most úgy tűnik, hogy az első brazil állampolgár orosz űrhajóval jut el a világűrbe.

Ahogy közeleg az újabb kínai űrutazás, úgy látnak napvilágot a gyakran egymásnak ellentmondó információk a misszió indításáról. A pontos időpont csak a hajtóművek begyújtásakor lesz biztos.

A NASA bejelentése alapján nem indul űrrepülőgépes küldetés, amíg a Discovery utolsó repülése alkalmával felmerült problémákat teljesen meg nem oldják.

A Columbia tragédiájától számított két év során a NASA-t az űrsikló átalakítása kötötte le. De valóban csak ennyi történt? Az elmúlt két évben az amerikai űrhivatal teljesen átszerveződött, s Bush elnök kezdeményezésére az űrrepülőgépek kiváltásán, a hold- és marsutazások megvalósításán is dolgozik.

Az orosz parlament felsőháza, a Föderációs Tanács június 8-án ratifikálta a kazahsztáni Bajkonur Kozmodrom következő fél évszázadra történő „bérleti megállapodását”.

A Columbia katasztrófája és Bush elnök Mars programja óta mára már nyilvánvalóvá vált, hogy az űrrepülőgépeket hamarosan véglegesen leszerelik. Ezt erősítette meg egy május 20-i interjújában Mike Griffin, a NASA új igazgatója.