Az utolsó előre megtervezett pályamódosító manővert hajtotta végre az elmúlt napokban a Cassini. Új pályáján október 26-án repül majd el csupán 1200 kilométerre a Titántól.
Az európai űr-irányítóközpont (ESOC) munkatársainak első komoly „mentőakciója” az 1972-ben felbocsátott csillagászati mesterséges holdhoz kapcsolódott.
Újabb jelentős eredményeket értek el az Európai Déli Obszervatórium csillagászai a Chilében található Very Large Telescope segítségével. Egy nemzetközi csillagász csoport sikeresen megmérte egy nagyon hideg barna törpe tömegét. A törpét egy másik csillag kísérőjeként sikerült felfedezni.
A Hubble-űrtávcső jövője minden eddiginél bizonytalanabbá vált. Mennyi ideje lehet még hátra az űrobszervatóriumnak, ha sem emberes, sem robotos szervizjárat nem indul hozzá az elkövetkezendő években?
Csillagászok régi álma vált valóra: sikerült lefényképezni egy aktív galaxis közepében lévő fekete lyuk közvetlen környezetét. A felvétel a tőlünk mintegy 50 millió fényévre található NGC 1068-as jelű spirálgalaxisról készült.
Az eddigi legkisebb távcsővel sikerült egy hatalmas Naprendszerünkön túli bolygót felfedezni, amely a Lant csillagkép egyik fényes csillagának kísérője.
1989-ben indult az ESA egyik legsikeresebbnek bizonyult csillagászati holdja, az asztrometriai méréseket végző Hipparcos. A küldetés azonban szerencsétlenül kezdődött...
Az űrteleszkóp felvételeiből látványos képet állítottak össze a Tejútrendszer „szomszédjának”, a Nagy Magellán-felhőnek egyik, aktív csillagkeletkezéssel jellemezhető vidékéről.
A Spitzer Űrtávcső szerves anyagokra bukkant távoli, fiatal csillagok körüli porkorongokban. Ezek minden bizonnyal születő bolygórendszerek helyszínei.