Csillagászok nemzetközi csoportja felfedezte a Tejútrendszer legöregebb barna törpéit.

Úgy néz ki, mint egy üstökös, de hat csóvája van, a fő kisbolygóövben kering – a Hubble-űrtávcső képei és amit ábrázolnak.

Az európai asztrometriai szondát egy műszaki probléma miatt november helyett valószínűleg csak december végén állíthatják majd pályára.

Az ESA novemberben induló űrcsillagászati szondája augusztus végén megérkezett Kourouba, ahol megkezdődtek a start előkészületei.

Most először sikerült röntgencsillagászati űrtávcsővel detektálni egy ismert fedési exobolygót.

A francia vezetéssel 2006-ban indított űrtávcső tavaly novemberben keletkezett számítógépes hibáját nem sikerült kijavítani.

Ahogy várható volt, elfogyott az európai infravörös űrteleszkóp detektorait hűtő anyag. A Herschel közel három és fél év aktív működés után befejezte űrcsillagászati pályafutását.

Megszülettek a mikrohullámú háttérsugárzás vizsgálatára készült európai űrszonda, a Planck első kozmológiai eredményei.

A csillagontó galaxisok „népszámlálása” megmutatja, hogy milyen magas volt a csillagkeletkezési arány a világegyetem fejlődésének története során.

A napokban a Föld „közelében” járt kisbolygót az ESA Herschel infravörös űrtávcsövével is megfigyelték.

Röntgen-űrobszervatórium és gravitációshullám-detektor készül majd az ESA újabb két nagy űrprogramja keretében. Indulásuk 2028-ra és 2034-re várható.

A KOI-351 jelű csillag körül van az eddigi legkiterjedtebb bolygórendszer, ami ráadásul minden eddig találtnál jobban hasonlít saját Naprendszerünkre.

A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás vizsgálatára készült európai űrszonda közel négy és fél évnyi működés után elért aktív pályafutásának a legvégére.

Az ESA XMM-Newton űrtávcsöve 2001 óta szép lassan az égbolt 62%-át felmérte „szabad idejében”, miközben az egyik célforrásról a másikra állt át.

Az ESA nemrég leállt infravörös űrteleszkópja még látható földi távcsövekkel, de már nem sokáig.

Másodszor is, de most már tényleg vége az európai infravörös űrtávcsőnek.

A Herschel-űrtávcsővel felfedezett távoli galaxisban több mint kétezerszer gyorsabban fejlődtek a csillagok, mint most a mi Tejútrendszerünkben.

Minden eddiginél rövidebb, 2,4 órás keringési periódusú kettős rendszert találtak az XMM-Newton űrtávcső segítségével.

Az ESA XMM-Newton röntgencsillagászati űrteleszkópjával és többek közt az új LOFAR rádióantenna-rendszerrel egy olyan pulzárt vizsgáltak, amely előtt egyelőre értetlenül állnak az elméleti szakemberek.

A legérdekesebbnek ígérkező műholdas és űrszondás programok az előttünk álló esztendőben.