Űrcsillagászat Európában Cikkek: 101 - 120

Radioaktív titán bomlása táplálja a szupernóva-maradványt

Radioaktív titán bomlása táplálja a szupernóva-maradványtLassan 26 éve, hogy az SN 1987A jelű szupernóva felrobbant a Nagy Magellán-felhőben. Maradványában az ESA Integral műholdjával most először detektálták közvetlenül a titán radioaktív bomlásának jeleit.

Egy kozmikus „születésnap”

Egy kozmikus „születésnap”Amíg az ősemberek a kőkorban zsákmányukra vadásztak és barlangokban találtak menedéket Afrikában, addig a távoli Nagy Magellán-felhőben egy, a Napunknál tizenhatszor nehezebb csillag élete egy hatalmas összeomlással ért véget.

A Gaia első „szárnybontása”

A Gaia első „szárnybontása”A 2013-ban indítandó európai asztrometriai űrszonda napvédő ernyőjét először nyitották ki – egyelőre természetesen a Földön.

Mégis üstökösökből származik az óceánok vize?

Mégis üstökösökből származik az óceánok vize?Legalábbis a Hartley-2 üstökös és a földi óceánok vizének összetétele kísértetiesen hasonlít – az ESA Herschel infravörös űrtávcsövével végzett mérések szerint.

Új bolygók, érdekes csillagok a CoRoT szemével

Új bolygók, érdekes csillagok a CoRoT szemévelJúnius végén rendezték Marseille-ben a 2. CoRoT szimpóziumot.

Az Enceladus „vizezi” a Szaturnuszt

Az Enceladus „vizezi” a SzaturnusztAz óriásbolygó légkörében levő, korábban megmagyarázatlan eredetű vízről az ESA Herschel-űrtávcsövének infravörös mérési alapján kiderítették, hogy az Enceladus holdról származik.

Tíz új CoRoT exobolygó

Tíz új CoRoT exobolygóAz idegen csillagok körül keringő bolygók felkutatására készült francia-európai űrtávcső második konferenciáját ezen a héten tartják Marseille-ben. Az új bejelentéseket erre az alkalomra időzítették.

A Hubble elcsípte az eddigi legtávolabbi galaxist

A Hubble elcsípte az eddigi legtávolabbi galaxistA Hubble-űrtávcső által lencsevégre kapott galaxis mintegy 13,2 milliárd fényévre van tőlünk. Az eddigi rekorder galaxist 150 millió fényévvel „hagyta le” az új objektum.

A Herschel fényt derít a távoli csillagontó galaxisok titkaira

A Herschel fényt derít a távoli csillagontó galaxisok titkairaCsillagászok a Herschel infravörös űrteleszkóppal végzett mérések révén kimutatták, hogy a csillagkeletkezési ráta, azaz a csillagok keletkezésének üteme 11 milliárd évvel ezelőtt volt a csúcspontján.

Közelképek a Lutetia kisbolygóról

Közelképek a Lutetia kisbolygórólAz európai Rosetta űrszonda a Lutetia kisbolygó mellett repült el, s felvételeket is készített az égitestről.

Átrepült Amerikába a MIRI

Átrepült Amerikába a MIRIA James Webb-űrteleszkóphoz Nagy-Britanniában összeszerelt és tesztelt érzékeny infravörös detektor egy menetrend szerinti utasszállító repülőgép csomagterében tette meg az utat az Atlanti-óceán fölött.

Planck: félig vége

Planck: félig végeA kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást tanulmányozó európai szonda nagyfrekvenciás méréseihez használt hűtőanyag elfogyott. Alacsonyabb frekvenciákon még 6-9 hónapja lehet hátra a Plancknak.

Fényes és sötét: európai űrcsillagászat 2020 körül

Fényes és sötét: európai űrcsillagászat 2020 körül Az ESA Cosmic Vision 2015-2025 felhívására érkezett javaslatok közül a közepes méretkategóriában két programot valósítanak meg. A mostani nyertes a Solar Obiter és az Euclid, a vesztes a PLATO.

ROSAT: a következő leeső műhold

ROSAT: a következő leeső műholdAlig múlt el az ijedelem az amerikai UARS műhold darabjainak lezuhanásával kapcsolatban, egy hónap múlva jöhet a következő: a német-amerikai ROSAT röntgencsillagászati hold.

Antiprotonok a Föld körül

Antiprotonok a Föld körülA Van Allen-féle sugárzási övekben csapdába esett antirészecskéket a PAMELA, egy orosz távérzékelő műholdon repülő olasz berendezés észlelte.

Elkészült a Gaia milliárd pixeles „szeme”

Elkészült a Gaia milliárd pixeles „szeme”106 különálló CCD detektorból rakták össze az ESA 2013-ban indítandó űrobszervatóriumának legfontosabb berendezését.

Az utolsó feltáratlan égbolt

Az utolsó feltáratlan égboltAz univerzumot – nem kis részben űreszközök segítségével – már az elektromágneses hullámok mindegyik tartományában meg tudták figyelni a csillagászok, egy kis kivétellel. Ennek a hiánynak a pótlására készült nemrég egy olcsó műholdrendszert bevetni kívánó európai terv.

Planck: a tudományos kezdet nem rossz!

Planck: a tudományos kezdet nem rossz!Az európai űrcsillagászati szonda első tudományos eredményeit most egyszerre hozták nyilvánosságra.

Phobos: egy darab a Marsból?

Phobos: egy darab a Marsból?A Mars két kis holdját 1878-ban fedezte fel Asaph Hall. Utána közel egy évszázadig nem sokat tudhattunk meg róluk.

A Lutetia mellett

A Lutetia mellettAz európai Rosetta űrszonda, útban a 2014-es üstökösrandevú felé, ma bő 3000 km-es távolságban elrepült a Lutetia kisbolygó mellett.
Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
Összesen 277 cikk.

Gyorskereső

Rovatok

Támogatóink

játékbolt ahol gyerekjáték a vásárlás

Tetszik / Like

Kiemelt partnerünk

Űrkörkép 2019