A navigációs műholdakról a Földre érkező jelek erősségéből a vulkáni hamufelhők vastagságára is lehet következtetni. A módszer növelheti a repülés biztonságát.
Műholdfelvételek elemzésére kifejlesztett számítógépes program segíti a kutatókat az agyról készült MRI képek vizsgálatára, az Alzheimer-kór jeleinek felismerésére.
Mi köti össze a két témát? Egy új mérőseszköz, amit a marsi metán eredetének kimutatására fejlesztettek ki, de a Földön az élelmiszerek összetevőinek kényelmes vizsgálatára is alkalmazható.
Még egy darabig nem is repül a következő óriás űrteleszkóp, a James Webb-űrtávcső, de a – meglehetősen elhúzódó – fejlesztése és építése már eddig is vezetett olyan technológiai újításokhoz, amelyek jobbá tehetik életünket a Földön.
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) külső részén most zajlik az a kísérlet, amivel a jövőben a műholdak üzemanyag-utántöltését lehetővé tevő technológiát tesztelik.
A Föld körüli pályáról végzett távérzékelés hasznos módja lehet történelmi helyszínek megfigyelésének – főleg távol eső vagy politikailag instabil helyszíneken –, sőt új régészeti felfedezésekhez is hozzásegíthet.
Az idei év második felében bemutatkozhat Japán új szilárd hajtóanyagú hordozórakétája, amellyel kisebb tudományos műholdakat szeretnének majd pályára állítani.
A NASA Hold körül keringő Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) szondájára lézeres kommunikációs kísérlet keretében elküldték Leonardo híres festményének digitalizált változatát.
Az Antares rakéta hamarosan várható bemutatkozó repülése alkalmával a NASA új fejlesztésű, olcsó, a kereskedelemben kapható okostelefonokon alapuló nanoműholdakat is pályára állít.
Az őslénykutatók munkáját hatékonyabbá teheti, ha „megtanítják” az űrfelvételeket feldolgozó számítógépes programot arra, hogy hol érdemes keresni a gazdag új lelőhelyeket.
Az USA Colorado államában most a legaktuálisabb beszélni egy olyan megfigyelőrendszerről, amely segít még időben észlelni az erdőtüzeket, hogy gyorsan megkezdődhessen az oltás.