Az orosz űrhajóval a Nemzetközi Űrállomás 15. állandó legénysége és az első malajziai űrhajós tért haza.

Az űrkorszak kezdetének 50. évfordulója tiszteletére szervezett nagyszabású diákvetélkedő döntőjét szombaton rendezte a MANT.

A hetvenes évek közepét szokás a bolygókutatás aranykorának is nevezni. Az első nagy sikert a külső gázóriások felderítése hozta.

Delta-2 rakétával elindult az amerikai műholdas helymeghatározó rendszer legújabb holdja.

A hosszú sarkvidéki éjszaka beköszönte előtt utolsó pillantást vethetünk Skandinávia északi részére.

Az Allen Telescope Array jelenleg 42 rádióteleszkópból álló rendszere 2007. október 11-én kezdte meg a működését. "Ez az első olyan, nagy [rádió] teleszkóp, amely kimondottan a földön kívüli értelem utáni kutatásra épült", mondja a földön kívüli civilizációk kutatásának egyik vezető amerikai szakértője, Seth Shostak.

Sorozatunk második részében megérkezünk az indiai Hyderabadba, az 58. Nemzetközi Asztronautikai Kongresszus helyszínére.

Háromrészes cikksorozatunkban az 58. Nemzetközi Asztronautikai Kongresszus egyik fiatal magyar résztevője osztja meg élményeit olvasóinkkal. Az első részben az európai „startról” lesz szó.

Az Űrközelben mai adásában arról beszélgettek, hogy az űrkorszak 50. évfordulója hogyan kapott szerepet a 2007-es Világűrkongresszuson.

Hivatalosan is elfogadták a San Marino-skálát, amelynek a segítségével megbecsülhető, hogy egy, a Földről kisugárzott üzenet mennyire árulhatja el a létünket idegen civilizációk számára. A skála bevezetését Almár Iván űrkutató-csillagász javasolta 2005 elején.

Az ISS 15. legénysége 196 nap űrbéli tartózkodás után tér vissza a Földre. A hazatérő űrhajó szállítmányában vannak a BRADOS-6 kísérlet résztvevőinek a Földön kiértékelendő, kozmikus sugárzást vizsgáló eszközei is, köztük az Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi Kutatócsoportja által készített detektorok.

Ha el akarjuk kerülni, hogy egy esetleg létező idegen civilizáció felfedezzen minket, akkor nem csak az úgynevezett aktív SETI-vel, vagyis az idegeneknek szóló üzenetek küldésével kellene felhagynunk, de abba kellene hagynunk a földközeli kisbolygók radaros megfigyelését is, olvasható egy orosz tudós most megjelent tanulmányában.

A szovjet fejlesztések másik iránya egy űrállomásprogram volt, presztízs-alternatíva a holdraszállások mellett. A Szaljut program 1971. április 19-én startolt a Szaljut-1 felbocsátásával.

Külön nevet kapott az elmúlt 50 év a történelemben: űrkorszak. Sorozatunk ezt az 50 évet tekinti át – a teljesség igénye nélkül, egy-egy sikert felvillantva. A második évtized címszavakban: holdraszállás, Szaljut, Viking.

A Mercury program már rég véget ért, ha a céljainak teljesítését vesszük. Azonban a politikai szükségszerűség mégis azt diktálta a NASA-nak, hogy folytassa. Ezért szállt fel a Mercury-8 .

Sorozatunk befejező részében megismerkedhetünk szerzőnk előadásának témájával, s elbúcsúzunk az idei Nemzetközi Asztronautikai Kongresszustól.

Véglegessé vált az október 27-én megrendezendő Űrnap előadásainak listája. A rendezvényre szóló meghívót ezúton is közzétesszük.

Közel egy év késéssel, de végre útnak indulnak a Nemzetközi Űrállomás felé a Szojuz TMA-11 űrhajó belsejében a harmadik Matrjoska kísérletben részt vevő laboratóriumok mérőeszközei - köztük magyarok is!

1961. április 12-én egy 27 éves vadászgéppilóta, Jurij Gagarin Vosztok-1 jelű űrhajóján egy Föld körüli keringést végzett.

Külön nevet kapott az elmúlt 50 év a történelemben: űrkorszak. Sorozatunk az évforduló kapcsán ezt az 50 évet tekinti át – a teljesség igénye nélkül, egy-egy sikert felvillantva. Az első évtized címszavakban: Szputnyik, Gagarin.