Több, mint egy éves késéssel ma reggel indult volna útnak a nagyreményű üstököskutató űrszonda-páros, a Rosetta és a Philae. A startot a kedvezőtlen időjárás miatt holnapra halasztották.

A Hubble Űrtávcső felvételén a ma ismert legtávolabbi galaxis látható.

Az űr-VLBI rádiócsillagászati technika hét éve működik, a japán HALCA mesterséges holdon elhelyezett rádióteleszkóp és a vele együtt dolgozó földi rádiótávcső-hálózat révén. Természetesen már tervezik az űr-VLBI holdak második generációját is.

A KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi Kutatócsoportja a Nemzetközi Űrállomáson folyó legújabb sugárdózis-vizsgálatokban, a SORD programban is részt vesz. Az első detektorok idén január 29-én, Progressz űrhajóval indultak a világűrbe.

A február 28-án megrendezendő Budapesti Szkeptikus Konferenciát az NIIF segítségével az interneten élőben is lehet majd követni.

A KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi Kutatócsoportja 2001-2003 között részt vett a Nemzetközi Űrállomáson folyó sugárdózis-vizsgálatokban. Cikkünk második részében a neutrondózis meghatározásáról és a vizsgálatokból levonható következtetésekről szólunk.

Az Európai Űrügynökség Tudományos Programjainak Bizottsága egyhangúlag elfogadta az Ulysses napkutató űrszonda feladatainak meghosszabbítására tett javaslatot. Az űrszonda tudományos programja immár 2008. márciusáig szól.

A szerelmesek napját a Spitzer-űrtávcső is megünnepli látványos felvételével az NGC 7129, rózsa alakú csillagközi ködről.

Pontosan 7 évvel ezelőtt, 1997. február 12-én bocsátották Föld körüli pályára Japánból a HALCA rádiócsillagászati mesterséges holdat. A „születésnap” alkalmából induló sorozatunkban először bemutatjuk az űr-VLBI technikát.

Már négy hónapja van úton Európa első Holdra indított űrszondája, a SMART-1. A sugárzási öveken túljutva leállították ionhajtóművét, s felvételt készített a Holdról.

Egy éves halasztás után holnap végre elindulhat a jelentős magyar részvétellel készített Rosetta–Philae űrszondapáros. Hosszú útjuk végén, tíz év múlva érik el a 67/P Csurjumov–Geraszimenko-üstököst.

Két röntgencsillagászati mesterséges hold, az amerikai Chandra és az európai XMM-Newton adatai alapján a kutatók egy olyan galaxist fedeztek fel, amelynek a közepén levő, százmilliónyi naptömegű fekete lyuk épp a közelmúltban "falt fel" egy túl közel került csillagot.

A Rosetta üstökös-kutató űrszonda már az Ariane 5 hordozórakéta tetejére szerelve várja az indulást.

A TIT Fejér Megyei Egyesületének Csillagászati és Űrkutatási Szakosztálya, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Fejér Megyei Csoportja és a Magyar Asztronautikai Társaság Székesfehérvári Csoportja tisztelettel meghívják Önt következő rendezvényükre.

Bár a hét éve működő első űr-VLBI mesterséges hold, a japán HALCA a vele együtt dolgozó földi rádiótávcső-hálózattal együtt valószínűleg a legköltségesebb űrcsillagászati programok egyike volt, mégis sikerült hazai kutatóknak is bekapcsolódnia a programba.

A KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi Kutatócsoportja 2001–2003 között részt vett a Nemzetközi Űrállomáson folyó sugárdózis-vizsgálatokban. A BRADOZ program célja a kozmikus sugárzás egyes összetevői hatásának vizsgálata biológiai objektumokra, a kozmonautákra, illetve elektronikus eszközökre. Két részes cikkünkben a kutatások hazai témavezetője számol be a programról, a mérésekről és az eredményekről.

Hét éve szolgálja a rádiócsillagászokat a világ első űr-VLBI mesterséges holdja, a japán HALCA. Röviden bemutatjuk, hogy hogyan működik és milyen érdekes eredményeket értek el vele.

A Mars Express 275 km-es keringési magasságból készítette el azt a döbbenetes felvételt, melyen a Valles Marineris látható. A képen (a valószínűleg víz által okozott) eróziós nyomok láthatók.

Moszkva rendkívüli szabású hadgyakorlatot hajt végre. Ilyenre a demokratikus Oroszország megalakulása óta nem került sor. A műveletbe Bajkonur is bekapcsolódik.

Az Opportunity kameráin keresztül már átpillanthatunk a kráter peremén túlra. A felvételeken látszik a fékezőernyő és a leszállóegység hátsó burka is.