Az elmúlt négy évtizedben ennyi emberkéz alkotta szerkezet jutott el a Naprendszer külső térségébe, a fő kisbolygóövön túlra. Négy még ma is működik.

60–50–40. A hatvan éves európai űrhajós, az ötven éves űrközpont és a negyven éves műholdcsalád mellett aktuális hírek is helyek kaptak a kiadványokban.

A NASA vezetése az infravörös távcső költségeinek bő 10%-os csökkentését kérte. Az észszerű takarékosságon kívül más erők is munkálhatnak a háttérben.

A Johnson Űrközpont hidegkamrájában az űrbelit utánzó, dermesztő hidegben szabályozták be a Webb-űrtávcső főtükrét.

A Jupitert 53 naponként megkerülő Juno szonda szeptember elején újabb látványos felvételekkel örvendeztette meg a csillagászat kedvelőit.

A NASA döntése szerint az űrszonda tovább kutatja a Mars és a Jupiter pályája között húzódó kisbolygóöv legnagyobb égitestjét.

A NASA csak 2019-ig finanszírozza infravörös űrtávcsöve küldetését. A műszer azonban még működik – érdemes továbbadni valakinek.

A régóta várt James Webb-űrtávcső indítási dátuma 2018 októberéről 2019. március–június közöttire módosult. Az ok az berendezések integrációjának elhúzódása.

Megszülettek az első hivatalos nevek a Plútó felszínén. Egyelőre mindössze tizennégy, de ne legyünk telhetetlenek! De miért kellett erre két évig várnunk?

Ma belép a Szaturnusz légkörébe és megsemmisül az 1997-ben indított, az óriásbolygó körül 2004 óta keringő Cassini-űrszonda.

A NASA MAVEN űrszondája meglepő kölcsönhatásokat fedezett fel a napszél és a Mars gyenge mágneses tere közt.

Egy magyar részvétellel zajló amerikai–japán kutatás eredményei szerint egyes kémiai elemek olyan arányban fordulnak elő a galaxishalmazokat kitöltő gázokban, mint a Napban.

A NASA által szállítandó infravörös detektorok műszaki problémái miatt legalább egy–másfél évvel csúszhat az ESA Euclid szondájának indítása.

Az hihetnénk, hogy 13 év alatt a Cassini jóvoltából már mindent megtudtunk a Szaturnuszról. De nem! A „nagy finálé” is tartogatott tudományos meglepetéseket.

A Rosetta kikapcsolása előtt utoljára továbbított adataiból a kutatók rekonstruálták az űrszonda legutolsó felvételét, és megállapították, hol érte el az üstökösmag felszínét.

Pontosabban űrszonda, mert a Hold körül keringne. Két, egyenként 12 egységes CubeSatot 180 kilométeres kötéllel kötnének össze.

Ahol az elektronika a forróság miatt csődöt mond, ott érdemes egy hagyományos, mechanikus szerkezettel próbálkozni.

Mérföldkövéhez érkezett a 2018-ban újabb exobolygók keresésére induló TESS műhold építése: felszerelték a műhold testére a négy kamerát.

Egy gravitációs lendítő manőver erejéig visszatért a Bennu kisbolygó felé indított amerikai űrszonda.

Bemutatjuk a Magyar Nukleáris Társaságnak az űrkutatás nukleáris energiaforrásairól készített infografikáját.