Egyelőre megmagyarázatlan okból több Naprendszer-kutató űrszonda sem pontosan a modelleknek megfelelően mozgott, amikor megközelítette a Földet.

Tovább válogatunk az AKARI (ASTRO-F) eredményeiből. A csillagfejlődés, és így a csillagok keletkezésének kutatása szintén jelentős szerepet kap a kijelölt tudományos területek között.

A holdpor elektrosztatikus feltöltődése akár „rövidre zárhatja” a következő évtized második felére tervezett holdi expedíciókat.

A 2012-ben felbocsátandó japán ASTRO-G mesterséges holddal és a földi rádióteleszkópok alkotta hálózattal akár 40 mikro-ívmásodperces szögfelbontást is el lehet majd érni!

Különböző hullámsávokban készült földi és űrcsillagászati képekből összeállították a Centaurus A gyönyörű hamis színes képét.

A gamma-kitörések során óriási mennyiségű energia szabadul fel. Adódik a kérdés, hogy milyen jelenség van a folyamat hátterében, mi az a „motor”, ami hajtja a robbanást.

A gamma-kitörések története a hatvanas években kezdődött. A hidegháború közepén az Egyesült Államok egy sor műholdat bocsátott fel, hogy ellenőrizze, betartja-e a Szovjetunió a nukleáris teszteket tiltó egyezményt.

Az év vége felé kínálkozik az alkalom, hogy összegyűjtsék a legfontosabbnak tartott eseményeket és kutatási erdményeket. Megtette ezt a NASA is.

Igen valószínűtlen, de hátha... A kutatók izgatottan várják, hogy január 30-án eltalálja-e a szomszéd bolygót a 2007 WD5 jelű kis égitest.

Landsat műholdfelvételek felhasználásával elkészült az Antarktisz eddigi legjobb felbontású mozaikképe.

Egy „komoly” amerikai kísérlettel szinte egyidőben magyar középiskolások a Balatonon próbáltak ki egy olyan szerkezetet, amelyhez hasonlóval valamikor talán a Jupiter jéggel borírott felszínű Europa holdját is kutathatják.

Induló sorozatunkban a japán AKARI (ASTRO-F) infravörös csillagászati műhold érdekes eredményeiből válogatunk.

Az amerikai űrhivatal részvételével olyan könyvet adtak ki, amelynek segítségével a vakok és gyengénlátók is átélhetnek valamit az űrtácsövek gyönyörű felvételei nyújtotta élményből.

Ezzel a címmel rendeztek konferenciát december elején Japánban a következő generációs űr-VLBI mesterséges hold, az ASTRO-G tudományos programjának előkészítésére.

Nehezen hihető, hogy a hipernóva modell, amely a hosszú gamma-kitöréseknél bevált, alkalmazható lenne a rövideknél is.

A BATSE nevű műszer a NASA Compton műholdján megmutatta, hogy gamma-kitörések nagyjából napi gyakorisággal történnek.

Immár hagyomány, hogy az új év első napjaiban felsorolunk néhány, az elkövetkező esztendőre várható érdekes űrkutatási eseményt. Kezdjük az automata űreszközökkel!

A NASA két évvel eltolja a Mars Scout program keretében indítandó következő űrszonda eredetileg 2011-re tervezett startját.

Bár még csak a 2008. év áll a küszöbön, máris érdemes a következőre készülődni. Az ENSZ ugyanis 2009-et a Csillagászat Nemzetközi Évévé nyilvánította.

Rövidesen az Antarktiszon tesztelik a jövőbeli amerikai felfújható holdbázis egyik lehetséges prototípusát.