A Vénusz körüli pályára állást december elején elvétő Akatsuki talán az előzetesen számítottnál rövidebb idő elteltével, öt év múlva kaphat egy második esélyt.
A Vénusz körüli pályára állást december elején elvétő Akatsuki talán az előzetesen számítottnál rövidebb idő elteltével, öt év múlva kaphat egy második esélyt.
A hagyományos farmernadrág szövetébe szőtt speciális szálakkal kényelmes, mégis különleges védelmet nyújtó ruhadarab állítható elő. A szálak anyagát korábban az ESA YES-2 űrkísérletében is használták.
2011-ben úgy döntöttünk, hogy az űrtevékenység legelterjedtebb gyakorlati alkalmazásai közül az űrtávközlésnek szentelünk egy speciális évet az Űrvilágon.
Az elkövetkező évi űrtevékenység egy részével, az emberes űrrepülésekkel, a Nemzetközi Űrállomás ellátásával kapcsolatosan tervezett eseményeket foglaljuk össze.
A 2010. április óta irányítatlanul sodródó, de az útba ejtett környékbeli geostacionárius műholdakat leállíthatatlan adásával zavaró Galaxy-15 fölött december végére visszaszerezték az ellenőrzést a földi irányítók.
Nem ez az első alkalom, hogy bárki beszállhat csillagászati kutatásba.
Az EO-1 egy „gondolkodó műhold”, mégis a NASA egyik legolcsóbb földmegfigyelő űreszköze.
A hiperspektrális érzékelők jelentik a műholdas távérzékelés jövőjét. Az EO-1 Hyperion nevű műszere a látható és infravörös tartományban, 200-nál is több sávban érzékeny.
Egy évre tervezték, de novemberben múlt tíz éve, hogy a NASA pályára állította az új technológiai megoldások kipróbálására szánt, most is működő Earth Observing-1 (EO-1) földmegfigyelő mesterséges holdját.
India legnagyobb hordozórakétája, a GSLV a mai startot követő egy percen belül szerencsétlenül járt.
Nem először mutatunk be olyan bravúros asztrofotót, amelyet Thierry Legault készített. A tegnapi napfogyatkozás idején a Nemzetközi Űrállomást is lencsevégre kapta, amint az épp a napkorong előtti haladt át.
Nem csak emberes programokból áll az űrtevékenység, sőt! Az automata műholdakkal és űrszondákkal kapcsolatos, érdekesnek ígérkező 2011-es eseményekből válogatunk.
A Tempel-1 üstökös jó „ismerősünk” a Deep Impact űrszonda 2005-ös látogatása óta. Ha minden jól megy, februárban a felélesztett Stardust szonda figyeli majd meg újra közelről.
Az év végén szokás szerint ismertetjük, mit tartott a legfontosabbnak az elmúlt 12 hónap eseményei közül az amerikai űrhivatal.
2010 utolsó űrindítása során két távközlési műholdat állított pályára az európai Ariane-5 rakéta.
Az ALI (Advanced Land Imager) detektort azért építették, hogy megalapozzák a régebbi amerikai Landsat földmegfigyelő műholdak technológiájának megújítását.
Az orosz nehézrakéta kereskedelmi indítás keretében vasárnap egy rekordteljesítményű európai távközlési műholdat állított pályára.
A közép-amerikai ország kormánya egymilliárd dolláros megbízást adott a Boeing cégnek három mesterséges hold és a hozzájuk tartozó földi kiszolgáló hálózat létrehozására.
Az amerikai Lunar Reconnaissance Orbiter szonda lézeres magasságmérő berendezésével elkészítették a Hold részletes magassági térképét.
Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu