Azt azért talán mégsem... Bár most egy húsz éve pályán levő, már irányítatlan, nagyméretű űreszköz részben túlélheti a légkörbe lépést. Szerencsére igen kicsi az esélye, hogy lakott területre zuhanjanak a darabjai.

Az Európai Űrügynökség ballon- és rakétakísérletekre, valamint centrifugában végzendő kísérletekre írt ki idén is pályázatot. Magyar egyetemisták csoportjai is indulhatnak ötletekkel.

Egy 11 éves belga fiú és egy 9 éves bolgár kislány nevét viseli majd a Galileo navigációs rendszer első két műholdja. A többi EU-tagállamban, így Magyarországon is, a napokban indult a gyermekrajzverseny.

A GeoEye-1 műhold felvételén azt a létesítményt láthatjuk, ahol alig egy év múlva, 2012. július 27-én megnyitják, augusztus 12-én pedig bezárják a követező nyári olimpiai játékokat.

A szemléletes grafikon az űrkorszak kezdete óta végrehajtott indítások számát mutatja, típusonként és országokra lebontva, az idő függvényében.

Az augusztus elején a Jupiterhez indított amerikai űrszonda 9,5 millió km távolságból fényképezte a Föld-Hold kettőst.

Befejeződött a vizsgálat Oroszországban, megtalálták az augusztus 18-i sikertelen műholdindítás okát. A Proton-M rakéták és a Briz-M végfokozatok újra használhatók.

Az európai Rosetta űrszonda tavaly nyáron repült el a 21 Lutetia kisbolygó közelében. Az égitest egyes területeit az ókori Római Birodalom provinciáiról nevezték el.

Június végén rendezték Marseille-ben a 2. CoRoT szimpóziumot.

A legújabb átvilágítás eredménye szerint 2018 előtt biztosan nem indulna, és összesen 8,7 milliárd dollárba kerülne a James Webb-űrteleszkóp.

A már a világűrben is többször vizsgázott pordetektor átalakított változata most porszívókba építve mondja meg, hogy elég volt-e már a szívásból...

Az egykori osztrák császár és magyar király nevét viselő szigetcsoportot egy űrfelvételen mutatjuk be. Ez Oroszország és egyben egész Eurázsia legészakibb területe, az Északi-sarktól csupán ezer kilométerre fekszik.

Az Európai Bizottság rajzpályázatot hirdet, melyen 9-11 év közötti magyar diákok is részt vehetnek. A nyertesről elneveznek egy műholdat.

A második kínai holdszonda még messzebb „merészkedett”: elérte a Földtől másfél millió kilométerre levő L2 Lagrange-pont környezetét.

Az ESA kísérleti techológiákat kipróbáló, 2009 novembere óta pályán levő kis műholdjának manőverező hajtóművei üzemanyag-utánpótlást kaptak, egy új módszer segítségével.

A NigeriaSat-X nigériai mérnökök közreműködésével épült. Tökéletesen működik, a pályára állítás után néhány nappal már el is készítette első képét.

A következő emberes űrrepülés dátumát most már hivatalosan is legalább egy hónappal eltolták. November után ideiglenesen akár személyzet nélküli üzemmódban keringhet tovább a Nemzetközi Űrállomás.

Az amerikai Orbital Sciences teherűrhajója, amivel majd a Nemzetközi Űrállomás ellátásában szeretnének részt venni, jövőre indulhat első tesztrepülésére. A héten megérkezett a starthelyre egy fontos részegység.

De nem akármilyen porszemekből! A Science magazin legutóbbi számában hat cikk is foglalkozik a japán Hayabusa szonda által gyűjtött kisbolygópor elemzésének eredményeivel.

A tegnap indított, de a hordozórakéta hibája miatt pályára állni nem tudó orosz teherűrhajó Szibéria déli részén csapódott a földbe. A Nemzetközi Űrállomás ellátása nincs veszélyben, de a balesetet követő vizsgálódás miatt felborulhat az utánpótlás és a személyzetcsere menetrendje.