Ezt is megértük: a történelmi görög tájakat hó fedte az elmúlt hét elején. Athénban közlekedési káoszt okozott az egészen rendkívüli, Krétát is elérő havazás.

A Nap pólusai fölötti térséget kutató európai-amerikai űrszonda több mint 17 év után hamarosan be kell fejezze működését.

Tovább válogatunk az AKARI (ASTRO-F) eredményeiből. A csillagfejlődés, és így a csillagok keletkezésének kutatása szintén jelentős szerepet kap a kijelölt tudományos területek között.

Közel 13 napi repülés után Floridában leszállt az Atlantis. STS-122 jelű útján a Columbus kutatómodult szállította a Nemzetközi Űrállomásra.

A február elején felbocsátott eszköz 200-250 km felszín feletti magasságot ért el.

Az emberiség szeret üzeneteket küldeni a jövőbe. Márpedig ha jövő, akkor világűr – legalábbis erről szól a Typotex Kiadónál tavaly megjelent kötet, amelynek egy példányát nyerheti az, aki helyesen válaszol rejtvénykérdésünkre.

Az Atlantis útja rendben halad, a Columbus helyre emelése óta újabb két űrsétán van túl a legénység. A küldetést pedig még egy nappal meghosszabbították.

A holdpor elektrosztatikus feltöltődése akár „rövidre zárhatja” a következő évtized második felére tervezett holdi expedíciókat.

Nyilvános pályázaton keresnek jól hangzó új nevet a következő, idén indítandó nagy amerikai űrcsillagászati obszervatóriumnak, a gamma-tartományban működő GLAST-nak.

A Thor-5 távközlési mesterséges hold hétfőn Bajkonurból emelkedett a magasba, hogy később geostacionárius pályára álljon.

Japán nagysebességű internetkapcsolatot kínáló új műholdja szombaton sikeresen startolt H-IIA hordozórakétával.

Seth Shotsak a SETI Institute-tól egy előadáson arról beszélt, hogy a technológia rohamos fejlődésének köszönhetően amennyiben léteznek idegen civilizációk, úgy hamarosan észlelni fogjuk az általuk kisugárzott rádiójeleket. Az előadásra a 11. Darwin Nap alkalmából került sor.

Magyar idő szerint ma hajnalban az amerikai haditengerészet megsemmisítette a Föld sűrű légkörébe irányítatlanul belépni készülő felderítő műholdat.

Induló sorozatunkban a japán AKARI (ASTRO-F) infravörös csillagászati műhold érdekes eredményeiből válogatunk.

A kínaiak és az oroszok sem szalasztották el az alkalmat, hogy aggodalmukat fejezzék ki, amiért az amerikaiak megsemmisítenék hibás kémműholdjukat.

A Szaturnusz legnagyob holdjának felszínén a becslések szerint sok százszor több folyékony szénhidrogén található, mint az ismert földi olaj- és földgázkészletek.

1978. január 24-én az irányítatlanul visszatérő szovjet Kozmosz-954 műhold radioaktív törmelékkel szórta tele a Kanada északnyugati területeit. Cikkünkből kiderül az ehhez kapcsolódó rejtvénykérdésünk megfejtése.

Lehet, hogy ugyanaz lesz a sorsa az irányíthatatlanná vált amerikai kémholdnak, mint annak a kiszolgált kínai űreszköznek, amellyel tavaly kísérleteztek...

Egyelőre még nem egy „igazira”, hanem az amerikai Utah államban levő sivatagi bázisra. A kísérlet viszont igen hamar, már idén áprilisban, a magyar csapat odalátogatása idején megvalósulhat! Itt közöljük a pályázati kiírást.

Európa első űrállomás-modulja hétfőn elfoglalta a végleges helyét az ISS Harmony modulján. Az ehhez kapcsolódó első űrséta jelentős probléma nélkül zajlott.