1966-ban kezdődtek meg a gyakorlati felkészülések a Hold elérésére. Az Apollo programban az amerikaiak – igaz, emberek nélkül, de – már kipróbálták a legfontosabb űreszközöket, és az Apollo-1 startját 1967. február 21-ére tűzték ki.

Harminc éves lett a barátom – harminc éves lett az „ellenségem”. Nemsokára búcsút veszünk tőle. Megragadván a lehetőséget, hátra kívánom hagyni az utókornak, hogyan is látom most, 2011 áprilisában az amerikai űrrepülőgépet.

Ez volt a címe Isaac Asimov egyik korai sci-fi novellájának. Ebben az első Holdat is megkerülő, emberes űrrepülés szereplői szembesülnek a hihetetlen ténnyel: égi kísérőnk csak egy óriási makett, díszlet a világűrben, amelynek még a tartóoszlopai is jól kivehetők.

A kelet-afrikai ország délnyugati részéről készült a japán Daichi (ALOS) földmegfigyelő műhold hamis színezésű látható és infravörös űrfelvétel-kombinációja. A legfrissebb hírek szerint több mint valószínű, hogy a műhold végleg tönkrement.

Természetesnek vesszük, ahogyan itthon a műholdvevő tévéantennáink elhelyezkednek a házak tetején vagy oldalán. Miért állnak épp olyan szögben? Van-e, ahol nem úgy állnak?

Igaz, most a kisebb PSLV rakéta indult, és nem a tavaly kétszer is szerencsétlenül járt GSLV.

Számomra, mint jövőkutató számára az egyik érdekes kérdés az, hogy ezer vagy éppen tízezer év múlva hogyan fogjuk leírni az aktuális dátumot (mármint ha használunk még majd ilyet egyáltalán).

Már több mint 2,6 millióan nézték meg az első űrhajós első (és egyetlen) Föld körüli pályájának emléket állító videót.

A hihetetlenül hosszú előkészületeket követően, Gagarin repülésének 20. évfordulóján elindult az első harmadik generációs űrhajó a világűrbe.

A jövő valóra vált – avagy ezt írtuk volna, ha létezik Űrvilág akkoriban.

A Szaljut-1 felbocsátása után nem kellett sokat várni, hogy meginduljon a valódi űrállomásprogram, hogy űrhajósok népesítsék be a világ első űrbeli előőrsét.

A márciusban az utolsó pillanatban megszakított start után most az európai nehézrakéta sikeresen pályára állította a két távközlési mesterséges holdat.

Zajlik az élet az űrrepülőgépek háza táján. Barack Obama családjával megtekinti az STS-134 felszállását. Valamint végre-valahára hivatalosan is megvan a financiális keret az STS-135 lerepülésére.

A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) idén július 3-9. között rendezi meg hagyományos Űrtáborát, ahová 13-18 év közötti fiatalokat várnak.

Üdvözlet a Marsról! Üdvözlet az Űrhajózás Napja alkalmából!

Már hazafelé tartanak a Földre a Moszkva melletti virtuális Mars-utazás részvevői.

„Űratombombázóból” savanyú a szőlő jellegű űrelsőség.

Nem is festmény, hanem űrfelvételek egy hamis színezésű kombinációja az Algéria délkeleti részén fekvő Taszilin-Ádzser hegyvonulatról.

Az Ember régi vágya az űrrepülés. Az égbolt megérintése, a végső határ ledöntése.

A Magyar Asztronautikai Társaság, az űrkutatás, űrtevékenység iránt érdeklődő és elkötelezett embereket tömörítő magyar társadalmi szervezet Gagarin űrrepülésének 50. évfordulója tiszteletére 50 napon át, egészen május 31-ig elengedi az új belépők 2011. évi tagdíját.