Remény van arra, hogy a világnak az űrrepülőgépes utak felújítására nem kell olyan hosszú ideig várnia a Columbia elvesztése után, mint egykor a Challenger katasztrófáját követő időkben. Legalábbis erre enged következtetni a NASA vezetőinek minapi nyilatkozata, miszerint akár még az idén elképzelhető a következő shuttle-start.

1994 februárjában a Discovery és hattagú legénysége önálló repülést hajtott végre. A fedélzeten helyet kapott az első orosz űrhajós, aki amerikai űrrepülőgépen indult a világűrbe. A második hasonló repülésen a Discovery űrrandevút hajtott végre a Mir űrállomással.

A mechanikus szerkezetek világűrbeli összeszerelését segítendő, a NASA mérnökei olyan csavaranyát fejlesztettek ki, amely szinte saját magát húzza szorosra. A találmánynak természetesen a Földön is hasznát vehetjük.

1998. június 12-én a Discovery űrrepülőgép visszatért az STS-91 jelű űrrepüléséről. Ezzel az eseménnyel fejeződött be az előkészületekkel együtt 4 és fél évig tartó Shuttle-Mir program, ami hivatalosan a Nemzetközi Űrállomás építési munkálatainak első (előkészítő) része volt. Új sorozatunkban ezt a nagy figyelemmel kísért nemzetközi programot mutatjuk be.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A mostani epizodban bemutatjuk az Öreg Kontinens legnagyobb rakétájának, illetve űrállomás-moduljának születését.

A szakembereknek egy-egy probléma vizsgálatához néha egészen furcsa űreszközöket kell kifejleszteniük. Így történt ez az Explorer-49 esetében is. A Holdhoz indult, de nem volt holdszonda. Bár mérései fontosak voltak, mégis csak a Hold "mögött" működtették, és bár viszonylag pici volt, óriási "csápokat" növesztett.

Időjárási problémák miatt a NASA 24 órával elhalasztotta az első marsjáró indítását.

Vasárnap egy orosz Progressz teherszállító indult a Nemzetközi Űrállomásra. Fedélzetén többek között üzemanyagot, vizet, élelmiszert és postát szállít.

Az ESA PECS csatlakozási szerződés aláírása kapcsán a közelmúltban lehetőségünk nyílt arra, hogy rövid interjút készítsünk Giuseppe Giampalmoval, az Európai Űrügynökség nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatójával.

Az első európai Mars-robotok (a Mars Express (ME) és a Beagle-2) immár a Mars felé száguldanak.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói.

A Hubble-űrtávcső hat évet átfogó felvételsorozata alapján megállapítható, hogy évszakos légköri változások mutatkoznak a Naprendszer legtávolabbi óriásbolygójának a déli félgömbjén.

Miközben a világ űrkutatása a pünkösd utáni első munkanapon Cape Canaveral-re, a Spirit marsszonda indítására figyelt, NASA vezetők és politikusok Washingtonban jöttek össze egy szomorú méltósággal övezett ünnepségre, hogy örök emléket állítsanak a Columbia szerencsétlenül járt legénységének.

A terveknek megfelelően ma, közép-európai idő szerint 13:15-kor a Progressz M1-10 simán dokkolt a Nemzetközi Űrállomáson.

A Spirit úton a Vörös Bolygóhoz!

A tartósan rossz időjárás miatt a NASA ismételten kénytelen volt elhalasztani a marsjáró kettős első tagjának indítását. Eközben az európai Mars Express és Beagle-2 duó már célja felé száguld.

Pár órával az egyik amerikai marsjáró indítása előtt a NASA bejelentette, hogy a MER-A és MER-B hivatalos neve mostantól Spirit és Opportunity, azaz szellem, szellemiség, illetve lehetőség, esély. A névadó egy 9 éves arizónai diák. A visszaszámlálás jelenleg rendben folyik.

A 300. orosz Proton rakéta szombatra virradó éjszaka sikeresen pályára állította az AMC-9 jelű amerikai távközlési műholdat.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói.

20:40. Bemutatjuk az ESA TV felvételeit a Mars Express és Beagle-2 Mars-szondák indításáról