Némi szünet után folytatódik sorozatunk, mely kontinensünk asztronautikai történetét mutatja be.

Ma 1:14:39-kor sikeresen elindult Kourou-ból az Ariane-5 rakéta legutóbbi példánya. A hordozórakéta "potyautasa" volt a SMART-1, Európa első holdszondája.

Az ŰRVILÁG információi szerint immár egy hónapja a startasztalon várja az indítást az ötödik kínai űrhajót szállító CZ-2F hordozórakéta. A hivatalos kínai bejelentések szerint a startra október 1-e után “bármikor sor kerülhet, amikor ehhez minden feltétel adott”. Az út attól lesz történelmi, hogy ezen a repülésen a világűrbe indul az első kínai űrhajós.

A Columbia-baleset vizsgálatát lezáró jelentés, illetve a repülések felújításához letett ajánlások tükrében talán eddig sem volt érdektelen háromrészes összeállításunk. Az első rész - Dancsó Béla tollából - a baleset vizsgálatának egy megdöbbentő "részeredményéről", míg a második rész - melyet Schuminszky Nándor állított össze - az ajánlások között szereplő - "orbitális csemperagasztás" műszaki problémáiról szólt. A mostani - befejező - rész - ismét csak Dancsó Béla összeállításában - a NASA hosszútávú stratégiájával foglalkozik. (A szerk.)

A Columbia-baleset vizsgálatát lezáró jelentés, illetve a repülések felújításához letett ajánlások tükrében talán nem érdektelen háromrészes összeállításunk. Az első rész - Dancsó Béla tollából - a baleset vizsgálatának egy megdöbbentő "részeredményéről" szól. Eszerint az STS-107 nem az első repülés volt, amikor rés támadt egy űrsikló szárnyán. A következő rész, melyet Schuminszky Nándor állított össze - az ajánlások között szereplő - "orbitális csemperagasztás" műszaki problémáit taglalja. A harmadik rész - ismét csak Dancsó Béla összeállításában - a NASA hosszútávú stratégiájával foglalkozik. (A szerk.)

A vizsgálati jegyzőkönyvben a Gehman-bizottság 29 ajánlást adott a NASA-nak. Sorozatunk előző részében bemutattuk azokat, amelyeket még a repülések újraindítása előtt végre kell hajtani. Most, az utolsó részben pedig bemutatjuk a többit.

A múlt hét végén a bolygókutatás egyik legnagyszerűbb fejezete zárult a Galileo űrszonda Jupiterbe csapódásával. A balul kezdődött küldetés eredményeiről ma szuperlativuszokban beszélnek a csillagászok és már tervezik a folytatást.

A vizsgálati jegyzőkönyvben a Gehman-bizottság 29 ajánlást adott a NASA-nak. Ezek közül tizenötöt még a repülések újraindítása előtt végre kell hajtani. Sorozatunk jelen részében bemutatjuk ezt a 15 ajánlást.

A tisztán műholdfelvételeken alapuló termésbecslés eredményeiről, a légifényképeken és műholdas távérzékelési adatokon alapuló mezőgazdasági parcella-azonosító rendszerről, valamint a terület alapú támogatások kedvezményezettjeinek ellenőrzéséről is szó esett a Földmérési és Távérzékelési Intézetben (FÖMI) tartott pénteki sajtótájékoztatón. Kiderült, hogy az űrtechnika jóval közelebb van hozzánk, mint azt sokan gondolnák!

Idén augusztusra fejeződött be az a négy éves program, amelynek során elkészült Magyarország teljes területének nagyfelbontású, 1:50 000 léptékű felszínborítási adatbázisa (CLC50). A CORINE programról pénteken, a Földmérési és Távérzékelési Intézetben (FÖMI) tartott tájékoztató során tudhattunk meg részleteket.

A ma hajnalban indított európai Ariane 5 rakéta az első európai holdszondán (SMART-1) kívül pályára állította az európai e-Bird, és az indiai INSAT-3E távközlési műholdat is.

Szeptember 27-én (06:11 GMT-kor) három kisebb műhold került pályára egy orosz rakétával Pleszeckből. A brit, nigériai és török műholdak a brit Surrey Satellite Technology (SSTL) vezette katasztrófa monitoring hálózat (DMC) korábbi holdjaihoz csatlakoznak.

Úgy tűnik, hogy vasárnap hajnalban megkezdődik az első olyan európai vállalkozás, mely a Hold közelebbi vizsgálatát célozza. Ráadásul ez az űrkísérlet még egy sor további izgalmas műszaki megoldást is tesztel.

A Columbia-baleset vizsgálatát lezáró jelentés, illetve a repülések felújításához letett ajánlások tükrében talán nem érdektelen háromrrészes összeállításunk. Az első rész - Dancsó Béla tollából - a baleset vizsgálatának egy megdöbbentő "részeredményéről" számolt be. Eszerint az STS-107 nem az első repülés volt, amikor rés támadt egy űrsikló szárnyán. A mostani epizód, melyet Schuminszky Nándor állított össze - az ajánlások között szereplő - "orbitális csemperagasztás" műszaki problémáit taglalja. A befejező harmadik rész - ismét csak Dancsó Béla összeállításában - a NASA hosszútávú stratégiáját fogja taglalni. (A szerk.)

Mint ismeretes, augusztus végén, a Progressz-M48 teherűrhajó fedélzetén a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) szállították a KFKI Atomenergia Kutatóintézetben (KFKI AEKI) kifejlesztett és elkészített Pille-MKSZ termolumineszcens dózismérő rendszert.

Az ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoportjának planetológiai honlapja néhány hónapja alapos ráncfelvarráson esett át. A megújult honlapot (http://planetologia.elte.hu) mindenkinek ajánljuk, akit érdekelnek bolygórendszerünk égitestjei.

1977-ben születtek az első tervek. A Challenger űrrepülőgép 1986-ban vitte volna fel, tragédiája miatt azonban indítása csúszást szenvedett, végül az 1989. október 18-án pályára állított Atlantis űrsikló fedélzetéről kezdte meg hosszú utazását. A Galileo űrszonda elsőként repült el kisbolygó mellett, felfedezte egy aszteroida holdját, és a Jupiter térségében töltött évek alatt 14 000 felvételt készített a bolygóról és holdjairól.

A Jupiter körül keringő legendás Galileo-űrszonda sorsa végleg megpecsételődött. A tervek szerint szeptember 21-én beereszkedik a Jupiter örvénylő felhőrétegeibe, ahol a súrlódás miatt fokozatosan felmelegszik, és elég.

Amint az várható volt, a Columbia tragédiájának okait feltáró jelentést élénk érdeklődés és parázs vita fogadta. A legfontosabb kérdéssé a hogyan tovább vált. Tekintve, hogy a világ űrtevékenységének oroszlánrészét a NASA végzi, nem mindegy, hogy merre tart az amerikai űrkutatás.

Miután augusztus 15-én az indiai függetlenség napján az ország miniszterelnöke bejelentette, hogy támogatja az indiai kutatók és mérnökök azon tervét, hogy holdszondát indítsanak, - a múlt héten az elképzelésre a kabinet is áldását adta.