Ma reggel, közép-európai idő szerint 4:19-kor indult Bajkonurból a legutóbbi Szojuz hordozórakéta, orrkúpja alatt a Szojuz TMA-4 űrhajóval. Az űrhajóban a Nemzetközi Űrállomás (ISS) kilencedik alaplegénysége és André Kuipers holland asztronauta utaznak.

Egy csapásra hárommal nőtt meg a Naprendszer határán túl lévő ismert bolygók, az exobolygók száma.

Egy brit doktorandusz-hallgató lottóklubot alapított, amelybe legalább heti tíz fonttal lehet belépni. Ha nyernek, a pénzt űrkutatási célra ajánlják fel.

Az oroszok már 1992-ben el szerették volna indítani a Marsz-8 űrszondát, melyen a tervek szerint két leszállóegységet, két penetrátort, egy légköri ballont és egy rovert kellett volna a Marsra juttatnia. A lassú építkezés, a kiadások miatt a szonda csak csúszott. A program tervezett neve így Marsz ’94 lett.

Az ESA technológia-alkalmazási programja segít megvalósítani a Föld körberepülését tisztán napenergia felhasználásával.

Egy magányos francia felfedező közel négy éve tartó utazása az északi sarkvidéken lassan a végéhez közeledik.

Nemrég fedezték fel a 750-ediket azon üstökösök közül, amelyeket az 1995 decembere óta működő SOHO napkutató szonda képei alapján azonosítottak.

A Chandra röntgencsillagászati hold legújabb képén egy szupernóva-maradvány látható, amelyben különösen nagy a magnézium mennyisége.

Az ESA Aurora programjának keretein belül a tervek szerint egy évtized múlva speciális kapszulába zárt marsi kőzetanyagot juttatnak vissza a Földre, hogy majd a földi laboratóriumokban elemezhessék.

Az Envisat felvétele Ázsia leghosszabb folyójának torkolatvidékét, Sanghaj környékét mutatja.

A BME Távoli Jövő Kutatócsoportja februárban hirdette meg a Naprendszer zászlaja pályázatát. Megszületett a végeredmény.

A hordozórakéták és űreszközök fejlesztése során végzett aerodinamikai vizsgálatok hasznosíthatók akár az élelmiszerek csomagolása során is.

Az űrhajósok orvosi vizsgálatát segíti az a NASA-fejlesztésű ultrahangkészülék, amelynek természetesen a földön is hasznát vehetjük.

A Mars Observer 1992-es elvesztését követően a Mars-program igencsak lelassult. Az egymilliárdos költséggel épített Observer elvesztése súlyos kudarcot jelentett az amerikai űrhivatal számára.

George Bush amerikai elnök 1989-ben hirdette meg a NASA jövőjével kapcsolatos programját (Space Exploration Initiative), melynek végcélja az emberes Mars-utazás lett volna: „Meggyőződésem, hogy az Apollo-11 holdraszállásának 50. évfordulóján az amerikai zászlónak ott kell lobognia a Marson is.”

A NASA tudósai a sör élesztőt tanulmányozzák (amit rendszerint a kenyér és sör előállításánál használnak), hogy jobban megértsék a mikrogravitáció hatásait a génekre, és bepillantást nyerjenek, hogy az ember génbázisa hogyan reagál a mikrogravitációra.

Oroszország a Marsz-8 (Marsz-96) űrszonda indítása óta nem indított saját űrszondát a világűrbe. Ez érthető is, hiszen a rakéta negyedik fokozata miatt kudarcot vallott szonda készítésében is már 21 ország részt vett, a gyártás pedig nyolc éven át tartott. A Marsz-8 egy Mars körüli keringő egység lett volna, melyhez számos leszállóegységet is kapcsoltak. Utóbbiak egy része penetrátor, azaz talajba hatoló mérőműszer volt.

A Spirit vizsgálatai újabb előrelépést jelenthetnek a marsi víz történetének kérdésében.

A Magyar Szabadalmi Hivatalban április 19-ig látható az egy éve elhunyt neves tudósra, a PAL-optika feltalálójára emlékező kiállítás.

Az Európai Űrügynökség tíz évvel ezelőtti holdprogramjának egyik „melléktermékeként” sikerült egy Apollo kabinra emlékeztető űreszközt visszahozni a világűrből. Lehet, hogy ez az eszköz, a közeljövőben új életre kel?