250 ezer dollárt ígér a NASA az első csapatnak, amelyik képes (utánzott) holdi talajból belélegezhető oxigént kivonni.

Az amerikai Spirit és Opportunity marsjárókkal kapcsolatos legújabb, magyarul is olvasható hírekre hívjuk fel az érdeklődők figyelmét.

Rövid sorozatunk befejezéseképp az 1990-től 1999-ig működött röntgencsillagászati mesterséges hold segítségével készített képekből mutatunk be néhányat.

A szovjet-magyar űrrepülés hatodik napján, azaz június 2-án az űrhajósok megkezdték felkészülésüket a hazatérésre, majd másnap - elég keményen - landoltak Dzseszkazgantól 140 km-re.

A Mars Global Surveyor (MGS), a legrégebb óta a Mars körül keringő működő űrszonda nemrég képeket készített két társáról.

Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter levélben gratulált a Foton-M2 projektben részt vevő magyar szakembereknek.

A Bélyegmúzeum az űrkutatás-űrhajózás eseményeinek emléket állító magyar bélyegekből és bélyeg-grafikákból látványos kiállítást készített a TIT Budapesti Planetárium számára.

Az Európai Űrügynökség (ESA) és az Orosz Szövetségi Űrkutatási Hivatal (Roszkoszmosz) együttműködésével 2005. május 31-én egy Bajkonurból (Kazahsztán) indított Szojuz-U típusú hordozó rakéta sikeresen pályára állította a Foton-M2 műholdat, fedélzetén többek között magyar eszközökkel.

Az űrrepülés 3-5. napját teljes egészében a tudományos kutatómunka, a kísérletezés töltötte ki, melyek közül most a geofizikai, térképészeti, fizikai és műszaki-technológiai kísérleteket vesszük sorba.

A Német Űrügynökség (DLR) 2005. szeptember 27-29. közt Berlinben konferenciát szervez a közép- és kelet-európai országok részére a GMES (a távérzékelés környezetvédelmi és biztonsági alkalmazásai) témakörében.

A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) nemrég hirdette ki hagyományos űrkutatási esszépályázatának győzteseit.

A dokkolási kudarc után a Gemini-4 személyzetére az a feladat várt, hogy végrehajtsák az első amerikai űrsétát. Ed White feladata volt bizonyítani, hogy képes arra, amit a szovjet Leonov a világon elsőként már megtett.

A Gemini-3 sikerére alapozva és Leonov űrsétájától felpaprikázva a Gemini-4-re hatalmas technikai ugrás várt: meg kellett mutatnia, hogy az amerikaiak is tudnak valamit az űrhajózásról. A NASA elhatározta, hogy az ő űrhajósai is űrsétát tesznek.

A Columbia katasztrófája és Bush elnök Mars programja óta mára már nyilvánvalóvá vált, hogy az űrrepülőgépeket hamarosan véglegesen leszerelik. Ezt erősítette meg egy május 20-i interjújában Mike Griffin, a NASA új igazgatója.

Farkas Bertalanék visszatérésre használt űrhajója ma a Közlekedési Múzeumban látható. Javasoljuk, hogy - cikkünkkel a kezükben - látogassák meg! (Persze, ha a cikket bemagolják, akár el is kápráztathatják Családjukat, vagy Barátaikat...)

1980. június 3-án szállt le a Kubászovot és Farkast hazahozó Szojuz-35 űrhajó. A csak hazatéréshez használt űrhajó ma a Közlekedési Múzeumban látható - így virtuálisan - akár be is mászhatunk...

A német, amerikai és brit együttműködésben készült röntgencsillagászati mesterséges hold majdnem 9 évig működött, átütő sikerrel.

Vlagyimir Popovkin, az orosz űrfegyverkezéséért felelős katonai egység parancsnoka Moszkvában tartott sajtótájékoztatót néhány nappal ezelőtt. Popovkin kijelentette, Oroszország nem szándékozik atomfegyvert telepíteni a világűrbe.

A tervek szerint 2005. május 31-én közép-európai idő szerint 14:00 körül indítják Kazahsztánból azt az orosz visszatérő műholdat, melynek kísérleteit teljes egészében az ESA állította össze, és fedélzetén magyar eszközök is lesznek.

A Kubászov-Farkas duó űrrepülésének 3-5. napját teljes egészében a tudományos kutatómunka, a kísérletezés töltötte ki. Most az orvosbiológiai kísérleteket vesszük sorba.