A korábbi időkben csak feltételezhető volt a víz egykori kiterjedt jelenléte bolygószomszédunkon. A Spirit és Opprtunity eredményi mellé most újabb bizonyítékokat szolgáltatott a Mars Express, ezúttal bolygóméretekben.

Németország csatlakozott az Európai Űrügynökség Aurora programjának előkészítő fázisához. Ezzel az Aurorában résztvevő ESA-tagállamok száma 12-re emelkedett.

A Boeing Integrated Defense Systems a GPS III rendszer előzetes definíciós fázisának egyik elemeként egy tanulmányt rendelt meg a francia Alcateltől. A tanulmány célja, hogy megalapozza a Boeing és az Alcatel közötti esetleges jövőbeni GNSS együttműködést.

A NASA új döntése értelmében a harmadik űrsétán fontos külső javításra kerül sor a Discoveryn. Ehhez hasonló műveletet eddig még nem végeztek a világűrben.

A Cassininak talán még a Titannál is látványosabb – és legalább olyan titokzatos – célpontja volt a napokban, az Enceladus.

Megtörtént az, amire már régóta számítottak a szakemberek: a Plútónál nagyobb és távolabbi égitestet találtak a Naprendszerben. A felfedezéstől nemhogy 10-re emelkedett volna, inkább nyolcra csökken a nagybolygónak tekintett égitestek száma.

Június 27-én az Európai Űrügynökség (ESA) és az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) főképviselői aláírták a Csándráján-1 indiai holdszonda kutatási programját érintő együttműködési megállapodást.

A Columbia tragédiájától számított két év során a NASA-t az űrsikló átalakítása kötötte le. De valóban csak ennyi történt? Az elmúlt két évben az amerikai űrhivatal teljesen átszerveződött, s Bush elnök kezdeményezésére az űrrepülőgépek kiváltásán, a hold- és marsutazások megvalósításán is dolgozik.

Tekintsék meg a NASA által publikált felvételeket a Discovery hajtóanyagtartályának (ET) sérüléséről.

A vörös bolygó felszínét kutató Spirit és Opportunity robot-járművek valós méretű makettje néhány napig testközelből megtekinthető a TIT Budapesti Planetáriumban.

Él közöttünk egy ember, akinek nevét együtt emlegetik a nagy felfedezőkével, Amudsenével, Kolumbuszéval és Marco Polóével. Ő az az ember, aki elsőként léphetett egy másik égitest felszínére. És most 75 éves.

Ez év októberében, egy Szojuz-TMA űrhajó fedélzetén, a kilencedik ISS-látógatólegénység tagjaként indulhat a világűrbe a harmadik űrturista.

Tekintsék meg fotóinkat a Discovery két űrhajósának mára tervezett, a sérült tömítések javítására szolgáló űrsétájához. Képeink a sérüléseket és az ad-hoc "kifejlesztett" célszerszámokat mutatják.

Megérkezett az ESA technológiai központjába (ESTEC) az európai műholdas helymeghatározó rendszer elsőként pályára állítandó mesterséges holdja.

A France Telecom és az INMARSAT közösen fejleszti a jövő mobil-műholdas, szélessávú adatátviteli rendszerét. A szolgáltatás ez év végén indulhat.

A Szovjetunió 1960-ban indította a világ első űrszondáját a Mars felé. Akkor a hordozórakéta felrobbant, s azóta sem volt egyetlen, feladatát teljes sikerrel teljesítő szovjet vagy orosz Mars-szonda. Oroszország ma két újabb Mars-szonda tervein dolgozik.

Valóságos érvháború alakult ki az amerikai űrrepülőgépek jövőjét illetően a különféle érdekcsoportok között azóta, hogy a NASA bejelentette, egyelőre nem enged újabb űrrepülőgép-indításokat. Eközben az Atlantist továbbra is készenlétben tartják egy esetleges mentőmisszióra.

Több mint 1000 nap telt el azóta, hogy utoljára járt amerikai űrrepülőgép a Nemzetközi Űrállomásnál. Ma délutántól a Discovery nyolc napot tölt az ISS-hez kapcsolódva. Nézze meg fotóinkat a dokkolásról!

Mint arról korábban beszámoltunk, a Discovery felszállásakor ismét törmelékek hulltak alá, amelyek most szerencsésen elkerülték az űrrepülőgépet. A Space Shuttle jövője azonban bizonytalanná vált...

Miután a Discovery rendben kijutott a világűrbe, megkezdődött a start során készült felvételek elsődleges elemzése. Ezekből kiderült, hogy a rendszer madárral ütközött, elvesztett két kisebb csempedarabot és leszakadt róla egy jelentősebb elem.