A norvég egyetemisták által 2001 és 2004 között kifejlesztett és épített kísérleti műhold, az NCUBE a tervek szerint novemberben kezdi meg működését.

Az amerikai Planetary Society a Huygens szonda leszállására készülve rajzpályázatot hirdet a Szaturnusz Titan nevű holdjával kapcsolatban. Az internetes beküldési határidő november 28-a, vasárnap.

Az űrélettani kutatásoknak hazánkban is jelentős múltja van, amelynek gyökerei az INTERFERON kísérletre nyúlnak vissza. Ezt az eszközt Farkas Bertalan vitte magával a Szojuz-6 fedélzetére 1980-ban.

A KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi Kutatócsoportja részt vett a Nemzetközi Űrállomáson folyó sugárdózis vizsgálatokban, a BRADOS programban 2001 és 2003 között, és további meghívást kapott a program folytatásában való közreműködésre is 2004-2005-ben.

A KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi Kutatócsoportjának közreműködése a kozmikus sugárzás biológiai hatásainak vizsgálatában.

A NASA amerikai űrügynökség elismerő oklevéllel, Group Achievement Award díjjal tüntette ki az Európai Űrügynökség (ESA) Cluster programjának vezető kutatóit, köztük a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet négy munkatársát, a földkörüli térség kutatásához való sikeres hozzájárulásukért.

Tegnap - 2004. november 6-án - lezajlott az Első Magyar Marstalálkozó. A Mars Soicety Magyar Tagozata és a Magyar Asztronautikai Társaság által rendezett "bulin", közel kétszázan vettek részt, a kisiskolásoktól az akadémikusokig. Tekintsék meg pillanatképeinket!

A budapesti Uránia Csillagvizsgálóban a november az űrkutatás hónapja lesz!

Folytatjuk beszélgetésünket Bálint Tiborral, a NASA JPL magyar származású mérnökével, ezúttal a tervezett Mars- és Jupiter-szondákról.

A technikailag fejlettebb új és jobb műszerekkel felszerelt meteorológiai műhold, a második generációs Meteosat (MSG) adásait már operatívan veszik és alkalmazzák az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Egy, a Magyar Űrkutatási Iroda által támogatott projektnek köszönhetően, az új információkat már rendszeresen felhasználják a napi időjárás előrejelzésében is.

Az ESA Mars Express szondája csodálatos közelképeket készített a vörös bolygó nagyobbik holdjáról.

Az ezredforduló tiszai árvizeinek nyomán számos alkalommal megfogalmazódott, hogy azok egyik fontos okát a vízgyűjtőn történt erdőirtás jelenti. Az ELTE Geofizikai Tanszékén működő Űrkutató Csoport régi erdőtérképek és mai műholdfelvételek segítségével utánajárt: mi igaz ebből a feltevésből?

A szovjet Mars-tervek újabb, meghatározó állomását jelentette az 1988-as lépés. Akkor az Enyergija cég egy újabb javaslattal állt elő. Az 1989-re kidolgozott program volt az utolsó, amit még szovjet szakemberek terveztek. 1991 decemberében a Szovjetunió 1922-es évi megalakulását követően, létezésének 70. évében megszűnik.

Tavaly ilyenkor megismerkedtünk az űridőjárás fogalmával, az űrszondás megfigyelésekkel. Most folytatjuk a sorozatot.

Kié egy megtalált meteorit? Vásároljunk-e telket a Holdon, a Merkúron? (Esetleg a Napon? :-) Természetvédelem a Marson és más égitesteken? Ilyen és hasonló kérdésekről faggatjuk Patkós Enikő űr-bolygó-jogászt. A műsorgazdák Hargitai Henrik, Horvai Ferenc és Tepliczky István.

A műholdas helymeghatározás egyik érdekes tudományos alkalmazását mutatjuk be, hazai kutatási eredmények alapján.

November 15-én a MŰI és a MANT - az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan - immár negyedik alkalommal, ismét megrendezi az Ifjúsági Fórumot.

Néhány hét szünet után folytatjuk az a szovjet-orosz marskutatási terveket bemutató sorozatunkat…1969 óta nem dolgoztak ki újabb terveket, az állam 1972-ben pedig határozatlan időre elhalasztotta az emberes Mars-programmal való foglalkozást. Még 15 évet kellett várni arra, hogy ismét papírra vethessék gondolataikat a mérnökök. Ezúttal az Enyergija hordozórakétát is beleszőve a tervekbe.

2004. november 6-án kerül megrendezésre az I. Magyar MarsTalálkozó. Az esemény ismeretterjesztő előadásaira, fórumbeszélgetéseire valamint „Az első emberes Mars-expedíció” című pályázatunk eredményhirdetésére minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők!

Mint arról még az elmúlt évben beszámoltunk, tavaly augusztus végén szállította a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) egy Progressz teherűrhajó a KFKI Atomenergia Kutatóintézetben (KFKI AEKI) kifejlesztett Pille-MKSz termolumineszcens dózismérő rendszert: tíz dózismérőt és egy kiolvasó / kiértékelő berendezést. Ez utóbbit Jurij Malencsenko, a 7. expedíció parancsnoka az ISS Zvezda nevű orosz modulján múlt szeptemberben sikeresen üzembe helyezte, de a rendszeres, szolgálatszerű mérések csak októberben kezdődtek meg, és a 8. expedíció fedélzeti mérnökének, Alexander Kalerinek a nevéhez fűződnek.