December 25-én Bajkonurból egy Proton-K nehézrakétával sikeresen pályára állították az orosz GLONASSZ navigációs műholdrendszer három legújabb műholdját. A start során egy (első generációs) GLONASSZ és két új generációs GLONASSZ-M mesterséges hold került pályára.

A Nemzetközi Űrállomás felé indított legújabb orosz teherűrhajó tudományos rakományában a MATRJOSKA-II programhoz tartozó detektorok is helyet kaptak.

A Spitzer-űrtávcső még nem olyan régi és ismert darab, mint a Hubble, ám az infravörös csillagászok hamarjában a szívükbe zárták. És most mi magyarok is a szívünkbe zárhatjuk, mert egy honfitársunk jelenthetett be általa új eredményeket.

Egy régi ismerős került elő a Szaturnusz rendszerében, „akiről” kezdték azt hinni, hogy eltűnt, ezért kezdett titokzatossá válni. A Cassini megtalálta az elveszettnek hitt küllőket.

A Galileo program első tesztműholdjának indítását a földi állmások hálózatában észlelt anomália kiküszöbölése miatt kell elhalasztani. Közben a start helyszínén, Bajkonurban 20 európai szakértő ellenőrzi az űreszközöket.

Európában az 1996-ban kb. 50 állomással indult EUREF Permanens Állomáshálózat (EPN) ma már több mint 170 GPS állomást foglal magába. A GPS méréseket 16 Analízis Központ koordináltan dolgozza fel, az egyik ilyen Központ 2001 óta a FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumában (KGO) a MŰI támogatásával működik.

Budán, a Millenáris Park B kiállítási csarnokában december 16-án nyitja meg kapuit a Jövő Háza kiállítás.

Szinte biztos, hogy a japán szonda már nem tudja elérni az eredetileg tervezett, Föld felé vezető pályáját. A legfrissebb híreket ismertetjük.

Csak a véletlenen múlott, hogy a Gemini soron következő repülésére tervezett új művelet látványosabbra sikerült, mint azt eredetileg bárki is gondolta volna. A NASA 1965 decemberében újabb hatalmas lépést tett a Hold felé.

A V1647 Orionis nevű fiatal csillag két évvel ezelőtti kitörését követő váratlan halványodását figyelték meg az MTA Csillagászati Kutatóintézetének munkatársai. A jelenség alapján az objektum nem sorolható be az eddig ismert aktív, fiatal csillagok egyik osztályába sem.

Ki ne ismerné a viccesnek szánt „Budapest by night” feliratú, koromfekete képeslapokat, illetve azoknak bármely városra adaptált változatait? Mi most szebbet mutatunk...

Közép-európai idő szerint éjféltájban Kourou-ból startolt az európai Meteosat mesterséges holdak második generációs sorozatának második darabja.

Az idén 1 másodperccel hosszabb lesz az év. De lehet, hogy utoljára alkalmazzák a szökőmásodpercet a Föld valós forgása és az atomórák által mért idő eltérésének kiegyenlítésére?

2005. december 9-én a Határozatok Tára közzétette, s ezzel hatályba lépett a 22/2005. (XII. 9.) Miniszterelnöki Határozat. Ennek értelmében megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Magyarország és az ESA között.

A közös amerikai-európai űrszonda tizenkét műszerével folyamatosan figyeli a Napot.

A NASA Merkúr-kutató szondája a napokban a Föld után a második „bolygóállomása”, a Vénusz felé vette az irányt.

1965. december 15-én virradt fel a nap, amikor az űrrandevú is tudományos valóssággá vált.

Az Agena kudarca után új célpont tűnt fel a láthatáron: egy másik Gemini űrhajó. A szükség arra vitte a NASA-t, hogy némi plusz kockázatot felvállalva két, ember vezette űrhajó között jöjjön létre a találkozó.

Az Envisat űrfelvételén jól kivehető az a hatalmas füstfelhő, amely a vasárnap történt üzemanyagraktár-robbanás következtében árasztotta el a brit főváros környékét.

Sikerült az első, lézernyaláb segítségével végrehajtott kétirányú adattovábbítási kísérlet egy japán és egy európai mesterséges hold között.