Űrvilág.hu űrkutatási hírportál

Kontinensünk űrtörténelme Cikkek: 61 - 80

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (43. rész): S eljutunk napjainkig

Miközben az ESA jövőjének nagy kérdéseiről tárgyaltak a tagállamok, miközben veszélyben volt a három legnagyobb ESA-vállalkozás (Hermes, Columbus, Ariane-5), az ESA tovább dolgozott azon programok tervezésén, melyek napjainkra válnak egyre jelentősebbé.

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (41. rész): További ESA tervek

Miközben az ESA jövőjének nagy kérdéseiről tárgyaltak a tagállamok, miközben veszélyben volt a három legnagyobb ESA-vállalkozás (Hermes, Columbus, Ariane-5), az ESA tovább dolgozott azon programok tervezésén, melyek napjainkra válnak egyre jelentősebbé.

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (39. rész): Sokba kerül a demokrácia

Kemény év volt 1991. A kelet-európai országok immár demokratizálódnak, a Szovjetunió végjátékát éli, az országok határai átrendeződnek (akár Csehszlovákiára, akár a balti államokra, akár Jugoszláviára gondolunk). S ekkor már egyesült a két Németország is.

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (37. rész): A nyolcvanas évek...

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (37. rész): A nyolcvanas évek...Némi szünet után folytatódik sorozatunk, mely kontinensünk asztronautikai történetét mutatja be.

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (35. rész): A negyedik Ariane

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Ebben a részben megismerkedhetünk az Ariane-4 rakétával.

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG(33. rész): 1987 – a nadrágszíj és a kémkedés éve

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG(33. rész): 1987 – a nadrágszíj és a kémkedés éveHazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói.

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (31. rész): Az Ariane-2 bemutatkozása

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (31. rész): Az Ariane-2 bemutatkozásaHazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói.

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (29. rész):

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (29. rész):Hosszú ideje futó sorozatunk mostani részében az ŰRVILÁG Olvasói az európai űrszondákkal - Naprendszerünk kutatóival - ismerkedhetnek meg.

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (27. rész): Újabb tervek

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói.

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (25. rész): Az első nyugat-európai űrhajós

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (25. rész): Az első nyugat-európai űrhajósMiközben az ESA tagállamok gőzerővel dolgoztak a Spacelab modul megépítésén, a gyakran külön utakon járó franciák hirtelen magukénak mondhatták az első nyugat-európai űrhajóst. Ehhez persze kellett egy másik űrhajó...

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (42. rész): 1992

Miközben az ESA jövőjének nagy kérdéseiről tárgyaltak a tagállamok, miközben veszélyben volt a három legnagyobb ESA-vállalkozás (Hermes, Columbus, Ariane-5), az ESA tovább dolgozott azon programok tervezésén, melyek napjainkra válnak egyre jelentősebbé.

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (40. rész): Óvatos ESA-stratégia

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (40. rész): Óvatos ESA-stratégiaA három program nagyon szorosan összefüggött egymással: az Ariane-5 hordozórakéta juttatta volna fel azt a Hermes űrrepülőgépet, ami a Columbus űrmodul kiszolgálására épült volna. Ekkorra már az űripari vállalatokkal is szerződéseket kötöttek, ezek felmondása önmagában is komoly veszteség...

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (38. rész): A kilencvenes évek

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (38. rész): A kilencvenes évekAmilyen pozitívan nézték a szakemberek a nyolcvanas évek végén az űrkutatás jövőjét, annyira lelombozódtak a kilencvenes évek elején. Hosszú időre megbénította a fejlesztéseket egy előre nem számított esemény: felbomlott a Keleti Blokk.

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (36. rész): A nyugat-német űrrepülőgép

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (36. rész): A nyugat-német űrrepülőgépHazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Mostani cikkünkben bemutatunk egy nagyon látványos, ám viszonylag rövi életű űrrepülőgép-tervet.

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG(34. rész): Nyugat-német gondok, Hermes-tervek

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG(34. rész): Nyugat-német gondok, Hermes-tervekHazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói.

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (32. rész): Ariane-5, Hermes, Columbus

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (32. rész): Ariane-5, Hermes, ColumbusHazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A mostani epizodban bemutatjuk az Öreg Kontinens legnagyobb rakétájának, illetve űrállomás-moduljának születését.

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (30. rész): A világ nagyhatalmai egy célért – külön-külön

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (30. rész): A világ nagyhatalmai egy célért – külön-különSorozatunk e részében röviden bemutatjuk, hogy egy páratlan kutatási lehetőség a nyolcvanas években még mennyire nem tudta összefogni a nagyhatalmakat. Minden, űrkutatásban akkor „számító” ország külön-külön készített űrszondát egy égitest felderítésére.

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (28. rész): Tudományos célú műholdak

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (28. rész): Tudományos célú műholdakHazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A sorozat jelen részben a tudományos célú mesterséges holdakról ejtünk szót.

Poljusz – a szovjet űrkutatás alkonya

Tizenhat évvel ezelőtt, 1987. május 15-én Bajkonurból egy új, a világ legnagyobb tolóerejű rakétáját indították. Az Enyergija mintegy 130 tonna hasznos terhet volt képes Föld körüli pályára állítani, ez a hordozórakéta indította 1988-ban a Burán szovjet űrrepülőgépet is. Most azonban nem a Buránról lesz szó, hanem arról a "ballaszt-műholdról" (azaz a rakéta kipróbálása céljából felhasznált "tömegről"), ami az Enyergiját első útja során kísérte.

AZ EURÓPAI ŰRTEVÉKENYSÉG (24. rész): A NASA európai űrlaboratóriuma

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A mostani részben megismerkedünk a Spacelab űrlabor első eredményeivel.
Oldalak: 1 2 3 4 5 6
Összesen 104 cikk.

Gyorskereső

Rovatok

Támogatóink

Űrvilág a Faceboookon

Partnerünk

Űrkörkép 2023/2024