Közép-európai idő szerint ma 2 perccel délután 2 előtt, a fékező hajtómű 17 perces működtetésével sikerült az elsődleges pályára állás.

Ezen a néven mutatkozott be sikeresen egy új kínai kereskedelmi hordozórakéta.

E havi sorozatunk befejező részében űralkalmazásokról és űrpolitikáról lesz szó.

Havonta visszatérő sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Cikkünkben az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Ez a szeptember 4-én indított kísérleti újra felhasználható kínai űrjármű startjának hivatalos COSPAR azonosítója. A többi információból kevés a biztos...

Cikkünkben az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Kína közzétette új űrállomása kiépítésének menetrendjét és új űrhajósjelölteket válogattak.

...a kínaiak tegnap felbocsátott új űrhajójához tartozó kísérleti kapszulával.

Ez lesz a júliusban a Mars felé induló kínai űrszonda neve. Az előkészületek rendben zajlanak, és egyre többet lehet tudni a küldetésről.

A Hajnan szigetén lévő űrközpontból, egy Hosszú Menetelés-5 rakétával elindult a Holdhoz a Csang’e-5 űrszonda.

A kínai és argentin űreszközök egy Hosszú Menetelés-6 rakétával álltak pályára Tajjüanból.

Sorozatunk előző részében űrhajókról, űrállomásról és rakétákról volt szó. Most következzen egy kis Naprendszer.

Cikksorozatunk befejező részében szó lesz hordozóeszközökről és űriparról, tudományos és alkalmazási műholdakról.

Kína kidolgozta a Holdon létesítendő nemzetközi kutatóállomás tervét, az ott végzendő munkához együttműködő partnereket keres.

A többször újra hasznosítható, ember nélküli űrjármű teljes titoktartás közepette startolt tegnap Csiucsüanból.

Elindult Kína első olyan Mars-küldetése, amely teljes egészében önerőből állt össze.

Ma a Belső-Mongóliában lévő leszállóhelyen sikeresen landolt az automatikus kínai űrhajó. Ezzel a repülés három célja közül kettő teljesült.

Május 5-én, magyar idő szerint dél körül Vencsangból indult a Hosszú Menetelés-5B első példánya.

1970. április 24-én került pályára az akkor jobb híján Kína-1-nek nevezett űreszköz.