Október 30-án a kora reggeli órákban újabb nagy földrengés rázta meg Olaszország középső részét – 1980 óta a legerősebb.

A Portugáliához tartozó szigeten augusztusban kiterjedt erdőtüzek pusztítottak, amelyek nyoma műholdfelvételeken is látható.

Az ALOS-2 műholdradar-interferometriás mérései egy nappal a természeti katasztrófa után készültek.

A földmegfigyelő műholdak felvételein is jól látszódik a Portugáliában és a Madeirán pusztító erdőtüzek által okozott füst.

Újabb, az eddigiektől eltérő elven működő taggal bővült a polgári célú távérzékelő műholdak egyre népesebb családja Kínában.

A nagyobb kínai és a két kisebb dél-amerikai távérzékelő műhold poláris napszinkron pályáról figyeli majd a Földet.

Az újabb vizsgálatok alátámasztják, hogy a Földet fenyegető komoly becsapódások ritkák, a kisebbeknél viszont van remény az ellenintézkedésekre.

Műholdfelvételeken is látszanak a több száz kilométeren át terjedő fekete füstfelhők.

Közel hét éve kezdett sorozatunkat hosszú idő után új résszel folytatva, most bemutatjuk a Föld globális talajnedvesség-térképét.

15 éve jött létre az a nemzetközi megállapodás, amelynek értelmében a távérzékelő műholdak üzemeltetői térítésmentesen feldolgozott adatokkal látják el a katasztrófa sújtotta országok hatóságait.

Idén is súlyos károkat okoztak a trópusi viharok. Nyáron egy látványos párt, legújabban pedig a Karib-tenger környékén dühöngő társukat kapták lencsevégre a műholdak.

Az európai Sentinel-1 radaros földmegfigyelő műholdakkal, interferométeres technikával újabb részleteket sikerült kideríteni a múlt heti földrengés hatásairól.

Ezúttal egy éjszakai Landsat-8 műholdképet mutatunk be a San Bernardino megyében tomboló tűzről.

A két mikrohullámú frekvenciasávban működő NISAR 2021-ben állhat pályára.

A Copernicus program radaros műholdjának adataiból rövid időn belül hasznos információ állítható elő a mentéshez.

Már nem is először, hanem másodszor. A Tunguz-esemény évfordulóján így akarják a közvélemény figyelmét a kisbolygókra irányítani.

Jó hír, hogy az igazán veszélyes földközeli kisbolygók pályáját már ismerjük. Igaz, a kisebbek még milliószámra rejtőzhetnek az űr mélyén, de ezek kevésbé veszélyesek.

Az év utolsó startjával állt pályára a Kaofen-4, amely geostacionárius pályáról 50 m-es felbontással kémleli majd Kínát és környékét.

Az ESA SMOS műholdja és két, amerikai, illetve japán társa betekintést nyújt a trópusi viharok születésébe, ami segítheti a szélsőséges tengeri időjárás előrejelzését.

Egy 1-2 méter körüli, kis sűrűségű, feltehetően üreges test tart a Föld felé. Bajt biztos nem okoz, de látványos és a tudományos megfigyelések számára érdekes lehet.