Ha a címből nem volna világos, itt a megfejtés: négy új európai Galileo navigációs műhold indult – egyszerre, egy Ariane-5 rakétával.

Nem csak a Föld körüli pályán bővül, de a itt „lent” is terjed az európai műholdas navigációs rendszer.

2020-ban és 2021-ben négy Galileo navigációs műhold startol majd a most még fejlesztés alatt álló új európai hordozórakétával.

A német OHB System és a brit Surrey Satellite Technology Ltd. konzorciuma folytathatja az európai navigációs műholdak gyártását.

Az Európai Bizottság sajtóközleménye arról, hogy hivatalosan a mai napon indulnak kontinensünk saját műholdas navigációs rendszerének kezdeti szolgáltatásai.

A Roszkoszmosz írásban figyelmeztette a francia kormányt, hogy hat hónapon belül beperelik Franciaországot, ha az Arianespace továbbra sem teljesíti régóta esedékes, 300 millió eurós tartozását.

Lendületben az európai navigációs műholdrendszer kiépítése: terven felül két új űreszköz állt pályára Kourouból egy Szojuz hordozórakétával.

Terven felül már tavasszal pályára állítanának két újabb európai navigációs műholdat, egy Szojuz rakétával.

Az EU és az ESA nem is köszönthetné stílszerűbben az általános relativitáselmélet 100. születésnapját, mint azzal, hogy két „félresikerült” műholddal ellenőrzi az elméletet.

Folytatódik az európai navigációs műholdrendszer kiépítése. Újabb két műhold állt pályára Kourouból, Szojuz rakétával.

Az előzetes terveknek megfelelően december 12-én útnak indítják a Galileo navigációs műholdrendszer négy új tagját.

Még az év vége előtt indulnak a világűrbe, egy másik párossal együtt, egy Ariane-5 rakétával.

A Galileo rendszer minden egyes műholdját – más űreszközökhöz hasonlóan – pályára állítás előtt szigorú ellenőrzésnek, tesztek sorozatának kell alávetni.

Az ESA közel hatperces filmben villantja fel a tavalyi év legfontosabb, legérdekesebb és leglátványosabb eseményeit, eredményeit.

Egyetlen Ariane-5 rakétával egyszerre négy európai Galileo navigációs műholdat állítottak közepes magasságú Föld körüli pályára.

Közös nyilatkozatot írtak alá az ESA és az Európai Unió képviselői a közös célokról. A tagállamok kérésére.

Az ESA több mint 14 éve pályán levő kísérleti műholdja, a Proba-1 fényképezte Európa legészakibb műholdkövető állomását a Spitzbergákon.

Kourouból két újabb műhold indításával bővitik tovább az európai műholdas helymeghatározó rendszert.

A Sentinel-2A földmegfigyelő műhold hamis színezésű képével Olaszország középső részére, egy mezőgazdasági művelésű területre látogatunk.

Két új űreszközzel bővül az európai navigációs műholdrendszer.