No nem emberek, hanem mérőműszerek, de így is szenzációs a hír, hogy az MTA EK munkatársai bekapcsolódhatnak a NASA Orion űrhajója EM-1 jelzésű Hold körüli repülésének programjába.
No nem emberek, hanem mérőműszerek, de így is szenzációs a hír, hogy az MTA EK munkatársai bekapcsolódhatnak a NASA Orion űrhajója EM-1 jelzésű Hold körüli repülésének programjába.
Számtalan definíció létezik. Pontos értéket csak az önkényes definíciók adnak. A fizikai alapon nyugvó meghatározások bizonytalanok, mint maga a légkör.
Kereskedelmi távközlési holdat állított geostacionárius átmeneti pályára a SpaceX Falcon-9 rakétája Floridából.
Az izgalom fokozódik: a japán Hayabusa-2 szonda a tervek szerint egy hónapon belül lebocsátja három apró egységét a Ryugu kisbolygó felszínére.
Egészen valószínű, hogy az orosz Szojuz MSZ-09 űrhajón nemrég keletkezett 2 mm-es lyuk nem mikrometeorit-becsapódásra, hanem emberi beavatkozásra vezethető vissza.
Eddigi fogalmaink szerint fából vaskarikának tűnik. De talán mégsem az. A DARPA szakértője szerint újra kell gondolnunk az űrállomás fogalmát.
Ezt a korlátozást javasolja egy kutatócsoport a saját meghajtással rendelkező CubeSatok pályára állításának egyik feltételéül.
Tegnap sikerült bekerülnie a Nemzetközi Űrállomásnak a fő hírekbe: apró lyuk keletkezett az egyik Szojuz űrhajón, valószínűleg egy mikrometeorit üthette.
A Nemzeti Akadémiák tanulmánya összefoglalja a NASA intézkedéseit a szomszédos égitestek védelme érdekében, egyúttal megjelöli, ahol a NASA erőfeszítései nem elegendők.
Augusztus végén a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) szakmai kirándulást szervezett a bécsi Rosetta kiállítás meglátogatására.
Az Eutelsat lesz az első nem állami megrendelő, amelynek műholdját a készülő európai Ariane-6 rakétával állítják majd pályára.
Egy sorozat folytatódik, csakúgy, mint a máris éves rekordot döntő kínai űraktivitás.
A megcsillanó napfény felfedte a folyókanyarulatokat és a tavakat a Nemzetközi Űrállomás (ISS) egyik kamerája felvételén.
Az ideiglenesen befogott és a Föld körül keringő apró, természetes égitestek nemcsak tudományos szempontból izgalmasak, hanem a jövő űrrepülései célpontjai is lehetnek.
A Copernicus program oceanográfiai műholdjainak első példánya 2020-ban indulhat, de a gyártása már javában folyik.
Egy már volt, de őt hajlamosak „elfelejteni”. Egy másik talán nem volt eléggé indiai. Most már „igazi”, tényleg saját űrhajóst szeretnének. India a „Gagarin-élményre” vágyik.
A Hubble-űrteleszkópnak nincs szüksége időgépre ahhoz, hogy a távoli múltba utazzon.
Két amerikai űrszonda közeledik egy-egy kis égitesthez – az egyik a Naprendszer belső részén, a másik tőlünk nagyon messze.
Második évtizede folyik Oroszországban a veterán Szojuzokat majdan felváltó emberes űrhajók fejlesztése. Legkorábban 2022-ben mutatkozhat be a Fegyeracija.
Kína decemberben indítja a Csang’e–4 szondát a Holdhoz, az űrkutatás történetében először terveznek sima leszállást a Hold túlsó oldalán.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu