2006-2015 között Oroszország kifejleszt egy új, Föld körül keringő indítóállást, ami az űrhajósok számára is megközelíthető lesz. A fejlesztés első fázisára a Nemzetközi Űrállomáson kerülhet sor.

Mint arról még az elmúlt évben beszámoltunk, tavaly augusztus végén szállította a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) egy Progressz teherűrhajó a KFKI Atomenergia Kutatóintézetben (KFKI AEKI) kifejlesztett Pille-MKSz termolumineszcens dózismérő rendszert: tíz dózismérőt és egy kiolvasó / kiértékelő berendezést. Ez utóbbit Jurij Malencsenko, a 7. expedíció parancsnoka az ISS Zvezda nevű orosz modulján múlt szeptemberben sikeresen üzembe helyezte, de a rendszeres, szolgálatszerű mérések csak októberben kezdődtek meg, és a 8. expedíció fedélzeti mérnökének, Alexander Kalerinek a nevéhez fűződnek.

Az eredetileg a Mir űrállomáson használt, orosz tudósok által feltalált eljárás a levegőben levő vírusok, baktériumok, gombák 99,9%-át képes elpusztítani.

A JAXA japán űrügynökség továbbra sem tétlenkedik, sorra rukkolnak elő a különböző missziótervekkel. Az egyik új projekt keretében egy teherűrhajót terveznek a Nemzetközi űrállomáshoz. A neve HTV lenne.

A Nemzetközi Űrállomás kanadai fejlesztésű robotkarjaihoz használt műszerből alakítottak ki egy újszerű ujjlenyomat-olvasó berendezést.

Május 13-án a Nemzetközi Űrállomás elhaladt a Jupiter előtt. Aznapi cikkünkben ígéretet tettünk arra, hogy ha lesz miről beszámolnunk, még visszatérünk a témára. A „Jupiter-fogyatkozást” sokan végignézték az Egyesült Államokban, a láthatósági sávban.

A Jupitert csütörtökön néhány pillanatra eltakarja a Nemzetközi Űrállomás. A jelenség hazánkból sajnos nem lesz megfigyelhető.

Ma reggel, közép-európai idő szerint 4:19-kor indult Bajkonurból a legutóbbi Szojuz hordozórakéta, orrkúpja alatt a Szojuz TMA-4 űrhajóval. Az űrhajóban a Nemzetközi Űrállomás (ISS) kilencedik alaplegénysége és André Kuipers holland asztronauta utaznak.

Éjszaka egy műszaki hiba miatt a tervezettnél korábban kellett befejezni a Nemzetközi Űrállomásnál az űrsétát.

A KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi Kutatócsoportja a Nemzetközi Űrállomáson folyó legújabb sugárdózis-vizsgálatokban, a SORD programban is részt vesz. Az első detektorok idén január 29-én, Progressz űrhajóval indultak a világűrbe.

A KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi Kutatócsoportja részt vett a Nemzetközi Űrállomáson folyó sugárdózis vizsgálatokban, a BRADOS programban 2001 és 2003 között, és további meghívást kapott a program folytatásában való közreműködésre is 2004-2005-ben.

Elindult az orosz Szojuz TMA-5-ös jelzésű űrhajón a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a következő féléves időszakra kiválasztott amerikai-orosz legénység október 14-én, csütörtök reggel a kazahsztáni Bajkonurból.

Egy hosszú és nehéz, földön, vízben és levegőben történő utazás után az első európai teherűrhajó július 15-én megérkezett a hollandiai ESTEC-be, ahol mindenre kiterjedő próbáknak teszik majd ki.

Egyes autógyárak ugyanazt a számítógépes szimulációs és tervezőprogramot használják, amelyet az ESA alkalmazott a Nemzetközi Űrállomás európai moduljának tervezéséhez.

Orosz űrmérnökök hosszú évek óta gondolkodnak azon, milyen űrhajó válthatná fel a már hatvanas évek óta használt, többször átalakított, de méretében még így is kicsi Szojuz űrhajókat. A Szojuzt is kifejlesztő Enyergija cég már többször is megkísérelt előállni egy új űrhajó-ötlettel, de mindeddig anyagi okokból nem valósulhattak meg ezek.

A Nemzetközi Űrállomásra kerülő Obsztanovka kísérlet alapvető tudományos feladata a plazma-hullám folyamatok kutatása nagy objektum felületközeli zónájában – jelentős magyar részvétellel.

A Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó holland űrhajós – a Földön maradt diákokkal egyidőben – növényi magokat csíráztat.

Az űrhajósok orvosi vizsgálatát segíti az a NASA-fejlesztésű ultrahangkészülék, amelynek természetesen a földön is hasznát vehetjük.

Az ISS legénysége ma űrsétára készül. Ez önmagában manapság már nem számít szenzációs hírnek, de az mégis különlegessé teszi a műveletet, hogy mindkét űrhajós elhagyja az űrállomást, amely így üresen marad, míg utasai odakinn dolgoznak. A munkának ráadásul némi hazai vonatkozása is lesz.

A KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi Kutatócsoportja 2001-2003 között részt vett a Nemzetközi Űrállomáson folyó sugárdózis-vizsgálatokban. Cikkünk második részében a neutrondózis meghatározásáról és a vizsgálatokból levonható következtetésekről szólunk.