A jövőbeni űrküldetések kiberbiztonságának fokozását célzó kísérletet helyeztek üzembe a Nemzetközi Űrállomás (ISS) Columbus moduljában.

A nagy energiájú gamma-tartományban detektálható rövid felvillanások a légköri villámtevékenységhez köthetők. Már képet is sikerült készíteni róluk.

Az ISS-en eredményesen működik a tavaly üzembe helyezett ASIM műszer, amely a tünékeny légköri fényjelenségeket vizsgálja.

Az ESA súlytalansági kísérletei századunk eleje óta folynak az ISS-en, több mint egy évtizede a Columbus modulban, az élő és élettelen tudományterületeken egyaránt.

Kazahsztánban ma szerencsésen földet ért a Szojuz MSZ-09 orosz, amerikai és német utasa, akik több mint fél évet töltöttek az űrállomáson.

1998. november 20-án indult Föld körüli pályára a későbbi Nemzetközi Űrállomás (ISS) legelső modulja.

Szeptember végén Luca Parmitano olasz ESA-űrhajós bejelentette következő küldetése tudományos programja nevét: Beyond. Csak az a kérdés, mikor hajthatja végre.

Két amerikai és egy orosz űrhajós tért vissza a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) a Szojuz MSZ-08 kabinjában.

Az űrállomáson történő virtuális barangolás során mindenki ellenőrizheti, hogy mi a helyzet a kozmikus sugárzás dózisával az európai Columbus kutatómodulban.

Bajkonurból egy orosz, egy amerikai és egy német űrhajóssal elindult a Nemzetközi Űrállomás felé a Szojuz MSZ-09 űrhajó. Magyar sugárdózismérő műszert is visznek magukkal.

Az orosz űrhajóval egy-egy orosz, amerikai és olasz űrhajós indult a Nemzetközi Űrállomás felé Bajkonurból.

Pontosan megtervezett nanorészecskékkel nemcsak az öregedéssel, hanem egyes krónikus betegségekkel is eredményesen veheti fel a harcot az orvostudomány – amiben űrkísérletek is segítenek.

A Holdon fel sem tűnnének, az ISS-en annál inkább. Szerencsére nincs köztük akkora, ami aggodalomra adna okot.

Az ESA több mint negyedszázada dolgozik egy végtelenített vízvisszanyerő rendszer fejlesztésén, amellyel önfenntartó ökoszisztémát biztosíthatnának a világűrben dolgozó emberek számára.

Különleges és ritka légköri jelenséget örökített meg a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről Alexander Gerst német ESA-űrhajós.

Az orosz infrastruktúra hibái elérték az emberes űrrepülések eszközeit is, az amerikai magánűrhajók pedig még mindig nem készültek el.

A japán teherűrhajóval már megérkezett a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) az az európai berendezés, amelynek fontos szerepet szánnak az űrhajósok életfenntartó rendszerében.

Napjainkra a Galileo műholdas navigációs rendszer a teljes konstelláció megközelítésével elérte azt a fejlettségi szintet, ami már a GPS-szel való közös használatot is lehetővé tette.

Mire megérkezett az ISS-re az űrállomás második európai parancsnoka, már ki is jelölték a harmadikat, akire ezúttal nem kell csaknem egy évtizedet várni.

A NASA TV élő internetes adását magyar kommentárral követhetik a Galileo Webcast honlapján, június 6-án déli 12 órától.