Aki eddig nem lett volna biztos benne, hogy a holdutazók nem sétarepülésen vettek részt, annak (is) bemutatjuk, milyen volt az Apollo űrhajók komputerének kijelző- és kezelőegysége (DSKY).
Aki eddig nem lett volna biztos benne, hogy a holdutazók nem sétarepülésen vettek részt, annak (is) bemutatjuk, milyen volt az Apollo űrhajók komputerének kijelző- és kezelőegysége (DSKY).
A sorozat további részeiben az Apollo űrhajó komputerének hardverét, annak is a legérdekesebb részeit mutatjuk be.
Egy hatalmas elliptikus és egy hozzá közeli, kisebb spirálgalaxis a Hubble felvételén.
2012. augusztus 19-én reggel 8 óra 18 perckor indítottuk útjára a hegyhátsáli Hegyháti Csillagvizsgálótól a „Pannon Közeli Világűr Ballon Projekt” keretén belül megépített amatőr légkörkutatási és fotózási célú szondánkat.
Visszatért a Földre a Szojuz TMA-04M két orosz és egy amerikai űrhajósa.
Szeptember 22-én (szombaton) a Lánchíd és környéke egy év után ismét látványos természettudományos kísérletek, izgalmas programok és kiállítások helyszíne lesz.
A nagyteljesítményű orosz hordozórakéta Briz-M végfokozatának hibája augusztus elején két távközlési műhold vesztét okozta. Mostanra lezárult a vizsgálat.
A szeptember 9-én pályára állt SPOT-6 távérzékelő műhold három nap múltán már el is készítette bemutatkozó felvételét.
A Kounotori-3 (HTV-3) 47 napot töltött a Nemzetközi Űrállomásnál. Távozását egy számítógépes probléma tette a földi irányítók számára izgalmassá.
A műholdak – ha elég távoli pályára kerülnek – feltehetően a leghosszabb időn át fennmaradó emberi alkotások lesznek. Üzenhetnénk velük a jövőnek – gondolta egy művész, és megvalósította az ötletet.
Milyen feladatokat kellett ellátnia az Apollo űrhajó számítógépének?
Milyen volt a több mint 40 éve, az amerikai Apollo programban végrehajtott holdraszállást levezénylő rendszer egyik fontos eleme, a fedélzeti számítógép?
Az áprilisi dupla indítás után most ismét egyszerre két új taggal bővült a kínai Beidou navigációs műholdrendszer.
Bajkonurból pályára állították a legújabb európai meteorológiai műholdat, amely ezúttal alacsony, poláris pályára került.
Neil Armstrong, az első ember az emberiség egész történelmében, aki egy idegen égitest felszínére tette a lábát, 2012. augusztus 25-én halt meg. A Newsweek következő, szeptember 3-i száma Armstronggal a címlapján jelent meg.
Nem volt sem családtagom, sem barátom, sem ismerősöm, még is úgy érzem, személyes veszteség is ért Neil Armstrong halálával.
Nem mindennapi módon adták meg a végtisztességet az első embernek, aki a Hold felszínére lépett.
Az NROL-36 jelzésű amerikai kémholddal együtt, „potyautasként” még 11 apró kísérleti és diákműhold is indult Kaliforniából.
Vadászpilóta, berepülőpilóta, űrhajós, mérnök, tanár, híresség – Armstrong számos módon kivette a részét a repülés és az űrhajózás ügyének előremozdításából. Az már kevésbé van benne a köztudatban, hogy az Apollo-13 és az STS-51-L balesetének kivizsgálásában is részt vett.
„A létra alján vagyok…Most lelépek a talpról.” Ez a mondat még csak az izgalom csúcsára röpítette a tévéközvetítést 1969. július 20. éjszakáján, a következő mondat (igen az, a „kis lépéses” jött utána!) legendává emelte Armstrongot. Ehhez „csak” az Apollo-11 parancsnokának kellett lennie.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu