A nevezetes események mindig üzennek számunkra. A holdraszállás is. A nevezetes események üzenete nem mindig pozitív. Ám ilyen kristálytisztán pozitív üzenete talán egyetlen eseménynek sem volt a történelem során.
A holdralépés 40. évfordulója alkalmából egy különleges, a Hold felszínére emlékeztető, kerek formájú könyvet jelentetett meg a Nemzeti Tankönyvkiadó és a Murray Books.
Mintha tegnap lett volna. Szinte hihetetlen, hogy már 40 éve történt. Sok millió ember szeme láttára lépett a Föld első küldötte egy idegen égitest felszínére.
A Hold mögül újra egy űrhajóként bukkant elő a holdkomp és a parancsnoki űrhajó, a három űrhajós újra együtt repül. Az Apollo-11 gyakorlatilag minden lényeges manővert sikerrel teljesített.
A hatvanas évek végét Moszkvában töltöttem, illetve aspirantúrán dolgoztam a Szovjet Tudományos Akadémia Asztroszovjet nevű csillagászati kutatóintézetében – kezdi visszaemlékezését Horváth András.
Armstrong becsukta maga mögött az ajtót, ezzel véget ért az egész vállalkozás csúcspontja. Szomorúak vagyunk, hogy máris vége, de nagyon büszkék is egyben.
Az előre meghatározott rend szerint Buzz Aldrin csak azután léphetett a felszínre, hogy a parancsnok felderítette a leszállóhelyet és biztonságosnak ítélte. Negyed óra múltán most Aldrinon volt a sor.
A holdkomp alig pár perce bukkant elő a Hold mögötti rádiócsendből, de máris problémák támadtak a leszállással. De haladunk előre az igazság pillanata felé.
Az Apollo-11 holdraszállásának közvetítése a Magyar Televízió stúdiójából életem nagy, felejthetetlen élménye volt, és maradt – kezdi az Űrvilág számára írt visszaemlékezését Almár Iván.