Az üvegházhatású légköri gázok mennyiségének feltérképezésére készült, nemrég indított japán műhold elkészítette első képeit és méréseit.

A Nemzetközi Űrállomásról február 6-án leválasztott orosz teherűrhajó vasárnap megsemmisült a légkörben. A következőt ma indították.

Az ázsiai ország saját, Compass (Beidou) nevű navigációs műholdrendszerének kiépítése felgyorsulhat.

Apró szilárd szemcsék vagy folyadékcseppek a levegőben – ha sok van belőlük, a Föld körüli pályáról is detektálhatók.

A Coma galaxishalmaz, mely az éggömb északi felén, a Bereniké haja nevű csillagképben található, egyike a legközelebbi és legtöbb galaxist tartalmazó halmazoknak.

Az amerikai NOAA-N Prime időjárás- és klímakutató mesterséges hold már öt évvel ezelőtt is majdnem kész volt, amikor a szerelőcsarnokban egyszerűen leejtették...

A több hónapot az űrállomáson dolgozó űrhajósokat idősebb korukban könnyebben érheti csonttörés. A hatás nagyobb is lehet, mint eddig gondolták.

Irán saját hordozórakétával, saját területéről saját műholdat juttatott Föld körüli pályára. Az Omid (magyarul: remény) berepítette az iszlám államot az űrhatalmak közé.

A NASA a csillagászat nemzetközi éve alkalmából szavazást hirdetett. A nagyközönség választhatja ki, hogy mit figyeljenek meg a Hubble-űrtávcsővel. A magyar diákoknak pedig itt egy sokban hasonló, hazai pályázat!

Több mint négy év óta a Koronasz-Foton az első jelentős méretű orosz tudományos űreszköz.

A ma indult orosz teherszállító űrhajón a Nemzetközi Űrállomás európai Columbus moduljának dózistérképezéséhez szükséges mérőeszközök is helyet kaptak.

Ha 11-18 éves diák vagy, és eszedbe jut valami a címben jelzett témáról, akkor elképzeléseidet most érdemes leírni és beküldeni egy pályázatra. Az alkotás öröme mellett akár nyerhetsz is.

Egy most közzétett tanulmány szerint esetleg annak ellenére sem észleljük az idegen civilizációk létét, hogy jó néhány található belőlük a Tejútrendszerben. A következtetés a Drake-formula egy módosított változatát használja, de legfeljebb abban lehetünk biztosak, hogy semmit sem tudunk.

Ma már tudjuk: a Titan légköre olyan sűrű, hogy a hold felszínén állva nem láthatnánk a csillagos égboltot és a Szaturnuszt, amely körül az égitest kering.

Az utóbbi napokban kétarcú volt hazánk időjárása: a köd és a napfény, a tél és a tavasz változatos térbeli eloszlásban van jelen.

Hosszú idő után újra beindították az Itokawa kisbolygónál járt japán űrszonda ionhajtóművét. A szonda mintahozó kapszulája 2010 júniusában érhet Földet.

A francia-európai COROT űrtávcsővel felfedezték az eddigi legkisebb exobolygót, amelynek átmérője csak kb. kétszer akkora, mint a Földé.

Nyugat-Európa forgalmas légikikötői környékén nem ritkaság a kondenzcsík. Az űrből azonban csak akkor láthatunk sok ilyent, ha kedvezőek a légköri viszonyok.

Az emberiséget évszázadok óta foglalkoztatja, hogy egyedül vagyunk-e a Világmindenségben, és az üzenetküldés gondolata sem éppen új.

Mint a legtöbb, a Szahara déli peremén fekvő országban, Nigerben is gondot okoz a vízellátás.