A közeli napokban két magyar űrkutató is értékes kitöntetésben részesült. Csornai Gábor a mezőgazdasági célú távérzékelésben ért el kimagasló eredményeket. Apáthy István pedig annak a Pille műszersorozatnak a vezető fejlesztője, melynek immár második példány is az ISS-en üzemel.

A vasárnapi Delta adásában több asztronautikai témája blokkot láthatunk. Szó lesz a marsi életnyomok magyar elméletéről, a napviharokkal kapcsolatos legújabb német kutatásokról, és egy szupergyors kameráról - mely egyszer talán a Marsra is eljut.

Az Antarktisz egy különleges világ. A napfogyatkozás egy különleges látványosság. Vajon milyen lehet, amikor napfogyatkozás van az Antarktiszon: különleges.

Feladták a reményt: a sikertelen kapcsolatfelvétel miatt kudarccal zárul a japán Mars-kutató űrszonda programja.

Az EURISY és az UNESCO a 2003-2004 -es tanévben nemzetközi esszépályázatot hirdet diákoknak, azzal a céllal, hogy növelje a fiatalság tájékozottságát a világűr mindennapjainkban betöltött fontos szerepéről, és arra biztassa őket, hogy képzeljék el a világűr jövőbeni szerepét a társadalom jólétében.

Az első európai Mars-szonda még 5,5 millió kilométerre van a Marstól, de elkészítette első felvételét bolygótestvérünkről.

Már 12 éves vagy, de még nem múltál el 25? Örülnél ha a kouroui indítóállás mellől, vagy a darmstadti irányítóközpontból nézhetnéd végig az üstököshöz induló - és magyar részvétellel épülő - Rosetta űrszonda rakétájának startját? Akkor ez a pályázat Neked szól!

Brit kutatók eredményei szerint a nyári égbolt egyik legfényesebb csillaga, a Vega körül Naprendszerünkhöz hasonló bolygórendszer alakulhatott ki.

Tegnap magyar idő szerint éjfél előtt nem sokkal a H-2A hordozórakéta hibájából a japánok elvesztettek egy kémműhold-párt, mert a hordozórakéta nem érte el a szükséges magasságot. A kémműholdak feladatairól és a H-2A hordozórakétáról szóló írásunk a Spaceflight Now cikke alapján készült.

Timothy Jones, a londoni Imperial College kutatója felfigyelt egy tanulmányra az egyik szakfolyóiratban, ami a napszél 1996-ben mért rendellenes viselkedéséről szólt. (Az Imperial College-ban készültek az Ulysses mágneses teret érzékelő berendezései, André Balogh vezetésével.)

December 10-én Bajkonurból Proton rakétával sikeresen pályára állították az orosz GLONASSZ navigációs műholdrendszer három új holdját. A start érdekessége, hogy most először került Föld körüli pályára egy második generációs (GLONASSZ-M) mesterséges hold.

A nagyobb újságos-standokon, néhány nagy benzinkútláncnál és bevásárlóközpontban már kapható a műholdas helymeghatározással és navigációval foglalkozó folyóirat legújabb (2003. december - 2004. januári) száma.

A japán Nozomi (Remény) nevű Mars-szonda öt éve kezdte kudarcokkal teli odüsszeiáját, melynek utolsó akkordja a múlt hét végén zajlott le.

Bolygónk mágneses tere pajzsként véd bennünket a világűrből érkező töltött részecskék ellen. A NASA és az ESA űreszközeinek legújabb eredményei szerint azonban a pajzsban többórás "repedések" alakulnak ki.

Az EURISY, a Norwegian Space Centre és az UNESCO arra ösztönzi a gyerekeket, hogy rajz vagy festmény formájában mutassák meg, milyennek képzelik el az életet a világűrben. A pályázat részletes kiírása magyar nyelven a MŰI honlapján olvasható.

A december 8-án (hétfőn) 14:00 órától rendezendő előadói ülésen a vendégek megismerkedhetnek a Wright testvérek munkásságával, a motoros repülés történetével, az Apollo-programmal, a Nemzetközi Űrállomással, valamint Farkas Bertalan visszatérő-kabinjával. A szervezők minden érdeklődőt várnak, a részvétel ingyenes.

„Zajlik az élet a Vörös Bolygónál”: a nyáron indult űreszközök jól vannak és hamarosan elérik a Marsot, míg a már ott dolgozó amerikai Mars Odyssey egyik műszerét tönkretette az utóbbi idők szokatlan napaktivitása.

A Nap mágneses tere azért is „kibogozhatatlan”, mert nem két póluson át „tör a felszínre”, mint a Föld esetében. Minden napfolt egy-egy északi vagy déli mágneses pólus. Emellett természetesen a globális mágneses tér forrása valóban a Nap északi és déli pólusánál található.

Két japán kémműhold megsemmisült tegnapról mára virradó éjjel. A műholdak feladata Észak-Korea tevékenységének megfigyelése lett volna.

Az Ulysses Nap-kutató űrszondát az ISPM terv keretében építették európai szakemberek. Mint az Űrvilág oldalain azt már olvashatták, a programot eredetileg európai-amerikai együttműködés keretében két űrszondára tervezték, de az amerikai visszalépést követően az ISPM keretén belül csupán egyetlen űrszonda indult (bár azt amerikai űrrepülőgép fedélzetéről indították).