Az Európai Űrügynökség sokak számára teljesen váratlannak tűnően 2001-ben bejelentette saját Naprendszer-kutatási programját. A média inkább úgy említi, mint az európai emberes Mars-programot. És valóban, az Aurora-program végcélja az emberes Marsra-szállás. Ám a 2001-ben bejelentett tervezet túl részletesnek tűnhetett sokak számára. (Ma már még inkább részletesnek tűnhet ifjabb Bush űrprogramja ismeretében.)
A magasban dolgozó építőmunkásokat a munkáltatónak kötelessége megfelelő védőfelszereléssel ellátni. Nem lesz ez másként a NASA-nál sem: az ISS-t építő űrhajósok új eszközt kapnak arra az esetre, ha valami baj történne.
Sorozatunk 3. és egyben befejező részében egy érdekes jelenséget járunk körül. Ezek a Holdon időről időre megfigyelhető felvillanások. Úgy tűnik, a Clementine űrszonda talán e századokon keresztül érthetetlennek tűnő esemény létrejöttének magyarázatához is közelebb vihet bennünket.
A Clementine küldetésének 10. évfordulójára írt háromrészes sorozatunk első részében az űrszonda programjával és hatásával foglalkoztunk, ebben a részben számba próbáljuk venni tudományos eredményeit.
Hároméves szünet után sikerült életre kelteni az ERS-2 távérzékelési mesterséges hold egyik, az óceánfelszín fölött uralkodó szél sebességét mérő műszerét.
A NASA Chandra röntgencsillagászati mesterséges holdjával megfigyelték a Szaturnusz bolygóról érkező röntgensugárzást.
Az ESA immár több mint két éve pályán levő „óriás” földmegfigyelő mesterséges holdja, az Envisat segített megfejteni a Chile partjainál hirtelen felbukkanó mélytengeri tintahalak rejtélyét.
A közelmúltban egy olyan űrfelvételt publikált a NASA, amelyen a Dunántúl északi része látható. A képen jól láthatók a domborzati viszonyok és a régió települései.
Közép-európai idő szerint kedden 0:06-kor indult Bajkonurból a Porton hordozórakéta legutóbbi, ezúttal Breeze-M végfokozattal szerelt példánya. A hordozórakéta az Eutelsat távközlési szolgáltató W3A jelű műholdját állította pályára.
Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezte bolygórendszerünk legmesszebb lévő ismert objektumát, a Sedna valószínűleg a belső Oort-felhő tagja lehet.
Az európai Mars Express szonda mérései igazolták, hogy a vörös bolygó légkörében metán található.
Az idén júliusban a Cassini szonda megközelíti a Szaturnuszt, és legnagyobb holdját, a Titant. Az amerikai űrszonda európai leszállóegységét a Huygenst a maga nemében páratlan misszió végrehajtására tervezték: a Titan tanulmányozására. Ez a hold az egyetlen a Naprendszerünkben, amely rendkívül vastag légkörrel rendelkezik.
Megszületett a döntés: 2005. január 1-től két új állammal bővül az Európai Űrügynökség.
A Magyar Asztronautikai Társaság április 17-én egynapos szakmai munkaműhelyt szervez ŰRTANítás címmel tanárok, tanár szakos egyetemi, főiskolai diákok részére. A jelentkezési határidő március 27.
Újabb szenzációs felfedezés az Opportunity eredményei alapján: a marsjáró eszállóhelyén sós vízből ülepedhettek ki a megvizsgált kőzetek.
Az 1994 január 25-én indított amerikai Clementine űrszonda tíz évvel ezelőtt – február 20-a és április 30-a között elkészítette a Hold első digitális térképét.
A tervek szerint zajlik a Rosetta leszállóegységének első ellenőrzés-sorozata. Az eddig elvégzett tesztek már egy kellemes meglepetéssel is szolgáltak.
Egy, az űrkutatás eredményeinek elterjesztésével foglalkozó amerikai alapítvány idén újabb négy űrtechnológiai alkalmazást választott be a legjobbak közé.
Homok és porviharok nem csak a Marson, hanem a Földön is vannak: ez látszik a Terra műhold egyik lenyűgöző felvételén.


