A Mariner–4 40 éve (1965. július 14-én) repült el a Mars mellett és elsőként készített felvételeket a vörös bolygó felszínéről. A Föld nevű bolygó lakói első alkalommal vethettek közeli pillantást a Marsra.

Sorozatunk harmadik részében olyan újdonságokat mutatunk be, amelyek nem csak az űrrepülőgépeken kaptak helyet, de legalább olyan fontosak, mint az eddig bemutatott módosítások.

A szerda estétől remélhetően újból üzemelő űrrepülőgépeken az elmúlt két évben több módosítást eszközöltek. A módosításokat bemutató sorozat második részében az orbiterre került új érzékelőket és a pótrobotkart mutatjuk be.

A két évig működő szovjet Gamma Obszervatórium a nagyenergiájú asztrofizika területén végzett méréseket.

Döntés született a Nemzetközi Űrállomás (ISS) orosz sokfunkciós moduljának (MCM) befejezéséről.

Az ESA megkötötte a szerződést űrcsillagászati programjának „zászlóshajója”, a 2011-ben felbocsátandó Gaia egyik legfontosabb berendezésére, a képalkotó érzékelőkre.

A Cassini szonda legutóbbi képein kettős felfedezés látható: a Titan egy feltételezett szénhidrogén tava és az azt tápláló felhők.

Az Opportunity amerikai marsautó június 3/4-én kiszabadult abból a porcsapdából, amelybe még 2005. április 26-án beásta magát. Egy kis szabad mozgás után a kíváncsi szakértők visszaküldték a porcsapda vizsgálatára, majd elindult az Erebus-kráter felé.

Ha nyár, akkor irány a vízpart! Mielőtt a vízbe csobbannánk, a kezünkkel persze ellenőrizzük a hőmérsékletét. Ezt akár a mesterséges holdak is készek megtenni helyettünk...

Az amerikai Deep Impact szonda becsapódó egysége telibe találta a Tempel-1 üstökös magját.

Az STS-114 jelű űrrepülőgépút indítása műszaki hiba miatt elmaradt. Leghamarabb szombaton indulhat útjára a Discovery.

2005. július 12-én, helyi idő szerint este minden készen állt a Kennedy Űrközpontben a Discovery indítására. Ha az időjárás is kedvező lesz, az űrrepülőgépek ma este újra szolgálatba állhatnak.

Várhatóan szerdán (magyar idő szerint az esti órákban) útjára indulhat az első űrrepülőgép a Columbia katasztrófája óta. Az elmúlt két évben a NASA nem volt tétlen: több ponton módosította az űrrepülőgépeket. Most induló sorozatunk első részében bemuatatjuk a külső üzemanyagtartály és egy rögzítőelem módosításait.

A rossz idő miatt többszöri halasztás után, hazai idő szerint ma hajnalban rendben startolt Japánból az Astro-E2 csillagászati műhold. A műhold sikeresen levállt a hordozórakétáról és első jeleit vette a santiagói követőállomás.

Szerdán Kínából a saját műszaki-tudományos célú műholdsorozat egy újabb tagját állították pályára. Ehhez kapcsolódóan bejelentették, hogy jól halad az első nigériai távközlési hold építése és a második kínai személyszállító űrhajó előkészítése.

Az amerikai Discovery űrprogram Deep Impact szondája a legújabb tervek szerint további üstököst vizsgálhat.

Egy tegnapi sajtóhír szerint jövőre beindulhat a műholdas távérzékelési adatokon alapuló hazai pollenjelentő szolgálat.

A Szaturnusz rendszerében keringő Cassini–űrszonda továbbra is szállítja a felfedezéseket és az óriásbolygó holdjainak és gyűrűinek soha nem látott részletességű fotóit.

Sorra jelennek meg a felvételek a Deep Impact "lövedékének" becsapódásáról...

Miután sikeresen „önálló életre kelt” a NASA Deep Impact üstökösszondájáról levált becsapódó egység, saját kamerájával is felvételt készített a Tempel-1 üstökösről. A becsapódás hazai idő szerint holnap (hétfőn) reggel 8 óra előtt pár perccel várható.