A legújabb felmérések szerint az amerikaiak valamivel több, mint fele gondolja úgy, hogy rajtunk kívül is léteznek értelmes lények a Világmindenségben, és eközben a liberálisok sokkal valószínűbbnek tartják a dolgot, mint a konzervatívok.

Az űrhajózást és a csillagászatot sokféleképpen lehet bemutatni. Mozgalmas modellvilágként, a Tesz-vesz szótárra emlékeztető „sűrűségben” kívánja majd felkelteni a nagyközönség érdeklődését a MiniSpaceWorld – a világon először talán Magyarországon?

Az európai GOCE mesterséges holdnak sikerült elérnie, hogy minden apró zavaró gyorsulást ellensúlyozzon fedélzeti ionhajtóműveivel. Rövidesen megkezdődhet a földi gravitációs tér kutatása.

Egy ösztöndíjnak köszönhetően idén áprilisban az amerikai űrtábor programjában vehetett részt két soproni fiatal. Beszámolójukból kiderül, nem is olyan egyszerű egy hat órás űrbeli küldetést teljesíteni - még ha csak szimulációról is van szó.

A Mars Science Laboratory (MSL) elnevezésére diákpályázatot írtak ki Amerikában. A győztes névjavaslat: Curiosity.

Egy-egy orosz, belga és kanadai űrhajóssal a fedélzetén a Nemzetközi Űrállomásra tart az orosz űrhajó.

Ha az időjárás nem szól közbe, május 27-én startol Bajkonurból a Szojuz TMA-15 (19S). A repülés többszörös mérföldkő: újabb nagy lépés az Űrállomás fejlődésében, az európai szerepvállalásban és a magyar részvételben is.

Május 26-án, kedden 22.25-kor az MR1 Kossuth Rádió „Esti beszélgetés tudományról” című műsorának a Fermi-paradoxon lesz a témája. A beszélgetésben a SETI Műhely alapító tagjai: dr. Almár Iván űrkutató-csillagász, Bacsárdi László mérnök-informatikus és dr. Galántai Zoltán jövőkutató vesznek részt, a műsort pedig Elek László vezeti.

A Polaris TV ma délután 14.00-tól közvetíti az Atlantis űrrepülőgép leszállását.

A floridai időjárás nem engedi az űrrepülőgép mai visszatérését sem. Közben Obama elnök végre megnevezte jelöltjét a NASA vezetői posztjára.

Amerikai katonai mesterséges holdak adatait is átvizsgálják, hogy valamit megtudjanak az Air France hétfőn szerencsétlenül járt Rio de Janeiro-Párizs járatának sorsáról.

Hogyan működik a műholdas helymeghatározás? Hogyan hat a mindennapi életünkre? Hogyan tudjuk használni a hétköznapokban? Hogyan változtathatja meg a jövőben az életünket? A fenti kérdésekre keressük a választ az Űrvilág képregénypályázatában.

Az új feladatot kapott Deep Impact űrszondával a saját bolygónkról végzett mérések arra lehetnek alkalmasak, hogy a jövőben értelmezni tudjuk a távoli csillagok körül keringő exobolygókról szerzendő adatokat.

A következő, a Nemzetközi Űrállomáshoz induló űrrepülőgépes küldetés (STS-127) a tervezettnél egy-két nappal később indulhat.

Az 1980-ban alapított Komodói Nemzeti Park Indonéziában található.

A Szojuz TMA-15 szerdai startjával a magyar jelenlét szempontjából is új fejezetet kezdődik az Űrállomáson. Egy éves késleltetés után végre megkezdődhet a Neurospat kísérlet.

Az új európai űrtávcső használta először a világűrből azt az adatátviteli kódolást, amit a földi GSM mobiltelefon-hálózatok is alkalmaznak.

Véget ért az űrrepülőgép STS-125 jelű küldetése, amelynek során a hét amerikai űrhajós felújította a Hubble-űrtávcsövet.

A jelölt űrhajósként négyszer járt a Föld körül, kétszer űrrepülőgép parancsnokaként. Szakmai körökben személyét kitűnő választásnak tartják.

A tervek szerint június 17-én startolhat a várva várt Lunar Reconnaissance Orbiter. Most először pillanthatjuk majd meg – legalább néhány képpont erejéig – a Holdon maradt űreszközöket is!