Ezzel a címmel tart előadást március 18-án Spányi Péter a Polaris Csillagvizsgálóban. Mint portálunkon már többször olvashatták, a Rosetta európai üstökös-kutató misszió indulását januárban el kellett halasztani az Ariane-5 hordozórakéta tavaly decemberi meghibásodása miatt.

Hazánk néhány éven belül csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez (ESA). Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Sorozatunk mostani részéből kiderül, hogy miképp sikerült több tucat légkörkutató ballont egy műholddal felrobbantani, és hogy miért indult oly nagy késéssel az első olyan európai űrszonda, mely eljutott a Jupiterhez.

Mint egy korábbi hírünkben jeleztük, Budapestre látogatott Claudie Haigneré, akit 2002 júniusában Franciaország Kutatási és Új Technológiákért Felelős Miniszterévé neveztek ki. Korábban űrhajós volt, kétszer is járt a világűrben.

Hazánk néhány éven belül csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez (ESA). Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Kevéssé ismert, hogy a hatvanas évek végén a kontinens nyugati felének szakemberei szondát akartak küldeni a legbelső bolygóhoz. Az akkor elvetélt ötlet napjainkban ismét felmerült.

Hazánk néhány éven belül csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez (ESA). Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Mostani cikkünből kiderül, hogy hogyan és miért alakult meg az ESA.

...és mint közismert, a 111. az szerencsés szám a hobbitok körében. :) A 111. napunkat megünneplendő néhány apróbb változtatást hajtottunk végre.

Hazánk néhány éven belül csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez (ESA). Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A tizenhatodik részből kiderül, hogy miképp győzték meg a franciák a hezitáló németeket, és mi volt az első lépés a brit űrtevékenység lassú hanyatlásában.

A Francia Intézetben hétfőn délelőtt kerül sor a "Bátorság a tudományhoz: az elhivatottság megszületésétől a tudomány legújabb eredményéig" c. előadásra és beszélgetésre. A bevezetőt Claudie Haignere kutatási és technológiai miniszterasszony (korábban a francia űrügynökség űrhajósa) tartja.

Az Ariane 5 hordozórakéta üzembe állásával, és az Ariane 4 típusok kifutásával Nyugat-Európának nem maradt kisméretű műholdak pályára állításához használható rakétája. Az űr kitöltésére az ESA még 1998-ban megkezdte a Vega rakéta tervezését. Az új hordozóeszköz várhatóan 2006-ban indulhat első útjára.

A Columbia bal szárnyából származó elemeken vékony, olvadt aluminium réteget találtak. Ezzel párhuzamosan a Vizsgálóbizottság döbbenetes fotókat publikált az egyik baloldali kerékről.

Hazánk néhány éven belül csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez (ESA). Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A mai epizód bemutatja az első Ariane rakéta készítését és indítását.

Kereken 30 évvel ezelőtt ritka esetnek lehetett tanúja a világ: egy kaliforniai autó tetejébe csapódott be az azóta San Juan Capistranó-i meteoritként elhíresült égből érkező kőzetdarab.

A Hubble Űrtávcső segítségével első alkalommal sikerült megfigyelni, amint az egyik távoli „forró Jupiter” légköre erősen párolog a közeli csillag hatására.

Néhány nappal ezelőtt átadták az ESA (Európai Űrügynökség) követőhálózatának első olyan Európán kívüli állomását amely ún. "mély ég" (deep space) eszközök, azaz a Naprendszerbe indított európai űrszondák követésére szolgál. Az új központ a déli féltekére, Ausztráliába került.

A legújabb földkörüli pályára készülő infravörös űrobszervatórium már a floridai Kennedy Űrközpontban vár a startra.

Immár két éve, 2001. március 8-án indult a világűrbe a Discovery amerikai űrrepülőgép, fedélzetén többek között a hazai űrtevékenység egyik legsikeresebb produktumával – a Pille sugárzásmérővel. A Discovery két nappal később, március 10-én csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz, amely azóta a legújabb Pille lakóhelye. Apáthy Istvánt és Deme Sándort a KFKI AEKI munkatársait cikksorozatunk második (befejező részében) a közeli jövőről faggatjuk.

Immár két éve, hogy a hazai űrtevékenység egyik legsikeresebb produktuma – a Pille sugárzásmérő – felkerült a Nemzetközi Űrállomásra. Ez az apró évfoduló volt az apropója annak, hogy beszélgetésre kértük Apáthy Istvánt és Deme Sándort, a projekt irányítóit, a KFKI AEKI munkatársait. Kétrészes cikksorozatunk első részében a múlt és a jelen keveredik.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A tizenötödik részből kiderül, hogy bátor döntés volt elindítani az L3-S projektet.

Lehet, hogy azoknak az űrkutató szakembereknek, akik az első kínai emberes küldetés előkészítésén munkálkodnak, végső célja a Hold elérése?

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Ebből a részből kiderül, hogy hová nyúlnak vissza az európai "siker-rakéta" gyökerei.